Levendulás-citromos macaron

Úgy gondoltam, hogy illene már idén a Macaron-napra (március 20.) nekem is egy macaronnal készülnöm... Régen elég gyakran készítettem, de mostanság ritkán van időm rá, márpedig ahhoz, hogy macaront készítsek két dolog szükséges: idő (bár bizonyos rutin után nem igényel több törődést mint bármilyen sütemény) és türelem. Ha nincs időm, türelmem sincs, tehát ezek egyenesen arányulnak egymáshoz. 

Régóta szerettem volna lila színű macaront. Gondoltam rá, hogy készítek egy feketeáfonya redukciót, amivel beszínezhetem szépen a "habcsókokat", de lusta voltam és szégyen, nem szégyen a lila ételfestékhez nyúltam. Mentségemre legyen, hogy egy fogpiszkálónyit használtam belőle, tehát nagyon-nagyon minimális mennyiséget. Amúgy márkája szerint Wilton és elég szép színe lett, sikerült pont azt a halvány lila árnyalatot elértem, amit a levendulás macaronhoz elképzeltem. Az ízesítést is pont eltaláltam, kellemesen levendulás lett és cseppet sem olyan, mintha szappant nyalogatnék. A citrom meg nagyon jól harmonizál a levendulával, így tökéletes választás volt hozzá krém gyanánt a meyer citromból készült lemon curd.

Ha már francia desszert, akkor legyen Provence-i az ízesítése és a fotós stílusa is. Remélem sikerült.

Hozzávalók kb. 30 db macaronhoz:

• 100 g porcukor
• 100 g hántolt mandula
• 40-40 g tojásfehérje
• 25 g cukor
• 35 g víz
• 100 g cukor
• 1 kk. szárított levendulavirág
• 1 késhegynyi lila ételszínezék (én Wilton gélt használtam)
• lemon curd

Elkészítés:

• A 100 g cukorból és a vízből főzzünk szirupot, melegítsük 110°-ra.
• Közben verjünk kemény habbá 40 g tojásfehérjét 25 g cukorral.
• Folyamatos keverés mellett csurgassuk hozzá a szirupot, adjuk hozzá a színezéket és verjük addig, amíg kihűl.
• A mandulát őröljük meg a levendulával együtt, majd keverjük össze a porcukorral, illetve a másik 40 g tojásfehérjével, majd óvatosan forgassuk bele a tojáshabba.
• Töltsük a masszát simacsövű habzsákba, majd nyomjunk sütőpapírral bélelt tepsibe 3 cm átmérőjű köröket belőle.
• Toljuk 150°-ra előmelegített sütőbe 13-14 percre.
• Ha kihűltek a habcsókok, szedjük le a sütőpapírról és töltsük meg a citromkrémmel.

Pikáns sütőtökkrémleves

Az a helyzet, hogy a sütőtökszezon igencsak lecsengett (bár még aranyárban lehet kapni néhol), de felteszem a receptet, mert el fogom felejteni, hogy miként készült... Maximum majd jövőre készíti el az, aki rákeres nálam a sütőtökre. Nem gondoltam volna, hogy ebben a szezonban ilyen sokszor és ilyen sok formában fog a tök az asztalra kerülni (Dani meg csak hümmög nagyokat, hogy mi a fenének kell ezt erőltetni...), de elhatároztam, hogyha én meg tudtam szeretni, akkor addig küzdök, amíg Dani is megszereti. Aztán vagy sikerül, vagy nem. A fagyit és a pohárkrémet megette, de a levesre már húzta a száját. Ki érti ezt?! :)

Most igyekszem kicsit felpörgetni a blogom, mert ha beindul a fotózási szezon (hó végétől nagyon), akkor - bár főzni fogok - megint ritkán fogok frissíteni... de talán tudom majd tartani legalább a heti egyet. Jön majd még sok-sok érdekesség, remélhetőleg egy több részes utazásos beszámolás...  a többi még a jövő titka.

Hozzávalók:

• 500 g hámozott, pucolt sütőtök
• 1 l húsleves
• 1 kis fej lilahagyma
• 5-6 dkg szalonna
• só
• 3-4 cm friss gyömbér
• frissen őrölt bors
• 1 kk. frissen őrölt koriandermag
• 1 kk. frissen őrölt római kömény
• 1 kk. frissen őrölt fahéj
• frissen reszelt szerecsendió
• chili ízlés szerint
• tökmagolaj
• pirított tökmag
• 3-4 ág kakukkfű
• olívaolaj
• kb. 1 dl száraz fehérbor

Elkészítés:

• A szalonnát vágjuk apróra, majd kevés olívaolajon süssük zsírjára. Dobjuk hozzá a hagymát, reszeljük bele a gyömbért, szórjuk meg finomra vágott chilivel és pároljuk meg.
• A sütőtököt kockázzuk fel, majd adjuk a szalonnás keverékhez. Pirítsuk kicsit, majd öntsük fel a borral, majd a húslevessel. Fűszerezzük sóval, borssal, korianderrel, szerecsendióval, fahéjjal, római köménnyel, kakukkfűvel.
• Főzzük puhára a tököt, majd turmixoljuk simára az egészet. Ha szükséges, akkor hígíthatjuk még húslevessel.
• Szedjük tányérba a levest, szórjuk meg pirított tökmaggal és locsoljuk meg tökmagolajjal. Kínáljunk mellé  pirítóst.

Más... mostanában többen is kérték, hogy tegyek a cicáról fel képet, legutóbb pedig olyan kérés is érkezett, hogy magunkról... :) Hát jó!  A hétvégén pont készült rólunk fotó, mert Alcsútdobozon kirándultunk :)

Cicáról is van egy elég friss kép:

Szalonnás-zöldborsós spaghetti

Ez a spaghetti ezer éve, még karácsony előtt készült jóval, de eddig nem került fel a blogra (van ez így még jó pár ételfotóval és recepttel), pedig nagyon is van itt helye, ráadásul Daninak nagy kedvence volt és szerintem sok pasinak is bejönne. Ez amolyan pasis tészta. Szalonnás, csípős... :)

A tésztafélék örök életmentők tudnak lenni a rohanós hétköznapokon, hiszen 10 perc alatt ki tudnak rántani a slamasztikából és mindemellett annyira, de annyira változatosan lehet őket készíteni, hogy az elmondhatatlan. Szerintem nem létezik olyan ember, aki ne tudna egy ilyen egyszerű ételt összedobni, ráadásul utána sorra zsebelheti be érte a dicsérő szavakat. Én is kaptam párat ezekből, miután Dani orra elé toltam a munkából hazaérve.

Hozzávalók 2 főre:

• 250 g spaghetti
• 80 g császárszalonna
• 3 ek. zöldborsó (mirelit, vagy friss)
• 2 gerezd fokhagyma
• chili ízlés szerint
• 1/2 citrom héja
• olívaolaj
• só
• bors
• parmezán

Elkészítés:

• A tésztához tegyük fel a vizet forrni.
• A szalonnát vágjuk kis darabokra, majd kevés olívaolajon süssük zsírjára egy serpenyőben, közben dobjuk mellé a finomra vágott fokhagymát és chilit. Ha a hagyma is megpirult, zárjuk el alatta a gázt.
• A borsót lobogó vízben főzzük pár percig, majd öntsük a szalonnához, szedjük hozzá a kifőtt tésztát, reszeljük rá a citrom héját, forgassuk össze és parmezánnal megszórva kínáljuk.

Ha a tésztánk túl száraz lenne, szedjünk hozzá pár evőkanálnyit a tészta főzővizéből.