Az élet napos oldala

Boeuf Bourguignon - Burgundi marharagu

2012-01-31T19:16:00.004+01:00

Az úgy volt, hogy Dani egyik nap hazaállított nekem egy öntöttvas főzőedénnyel. Mivel karácsonyra nem nagyon adtunk egymásnak ajándékot, úgy gondolta, utólagosan meglep vele. Nagyon örültem neki, mert régi vágyam volt. Mi is legyen az első étel, ami készüljön benne? Hát persze, hogy burgundi marha. Szerintem aki látta a Julie és Julia c. filmet és tetszett neki - vagy nem -, az előbb-utóbb el akarja majd készíteni ezt az ételt, hiszen olyan fontos fogás volt a filmben is. Fellapozva Julia Child könyvét picit azonban elbizonytaladhatunk, hiszen csaknem 3 oldalon keresztül taglalja, hogy miként készítsük el ezt az ételt. Aztán amikor elolvassuk alaposan, rájövünk, hogy nem is olyan bonyolult ez, inkább csak nagyon részletesen és aprólékosan osztja meg velünk a szerző a receptet, ami tulajdonképpen pozitív.

Ritkán van ilyen, de ezt a receptet szóról szóra, pontrol pontra követtem és nem csalódtam. Pontosan olyanra sikerült, mint amilyenre számítottam. Nem tudom, hogy pl. mennyit változtatna a végeredményen az, ha nem főzném elő a szalonnát, de én most ezt is betartottam. Előfőztem.

Marhalapockát használtam, de szerintem lehet hozzá pl. lábszárt is használni. A hosszú, kíméletes főzéstől a hús valami egészen puhává fő, annyira omlós lesz, hogy szinte szétolvad a szánkban. Az íze nagyon finom, intenzív. Aki tudja, próbálja ki mindenképp!

Más kategória, mint egy marhapörkölt - amit szintén imádunk -, de biztos vagyok benne, hogy aki szereti a húst, annak ez az étel az egyik csúcspont lesz a gasztronómiai pályafutásában.

Hozzávalók:

150 g szalonna
1 ek. olívaolaj
1 kg marhahús (lapocka)
1 db sárgarépa felkarikázva
1 db vöröshagyma felszeletelve
só
bors
2 ek. liszt
3 csésze vörösbor (valami testesebb. legjobb lenne burgundi, de én chiantit használtam, ahogy Julia is ajánlja)
2-3 csésze marhahúsleves (annyi kell, hogy pont elfedje az edényben lévő húst majd)
1 ek. paradicsompüré
2 gerezd fokhagyma nagyon finomra vágva
1/2 tk. kakukkfű
1 db babérlevél
kb. 25 db apró hagyma (mondjuk gyöngyhagyma)
25 dkg apró gomba (pl. csiperke)
vaj
zöldborsó

Elkészítés:

A szalonnáról vágjuk le a bőrét és tegyük félre (ne dobjuk el!!!), majd kockázzuk fel. Lobogó vízben a bőrrel együtt főzzük kb. 10 percig. Ezután szűrőkanállal merjük ki a vízből őket, szárítsuk le róla a vizet. Tegyük félre a bőrt ismét.
Vegyük elő azt az edényünket, amiben az étel fog készülni. Forrósítsunk fel benne egy evőkanál olajat, majd dobjuk bele a szalonnakockákat és süssük zsírjára. A kisült szalonnát szedjük ki, tegyük félre.
A húst vágjuk fel kb. 4x4 cm-es kockákra, majd papírtörlővel szárítsuk meg őket. A szalonna kisült zsírjában pár perc alatt pirítsuk meg a húsok minden oldalát. Figyeljünk arra, hogy egyszerre ne rakjunk túl sok húst a zsírba, mert a hús lehűtené azt és nem pirulna. (én ezt az adagot 5-6 körben pirítottam meg). A zsírból kiszedve a húsokat semmiképpen ne papírtörlőre szedjük a húst, fogjuk fel a belőlük kicsorgó levet, ugyanis azt majd hozzáöntjük később a levessel együtt.
Ugyanebben a zsírban pirítsuk meg a hagymát (épphogy üvegesre) és a sárgarépát, majd szedjük rá a szalonnát, a húst és szórjuk meg egy evőkanál liszttel. Fedjük le és rázzuk össze, hogy a liszt mindenhol bevonja a húsdarabokat, majd tegyük 4 percre 225°-ra előmelegített sütőbe. Vegyük ki, szórjuk meg ismét egy evőkanál liszttel, rázzuk össze ismét és tegyük ugyanúgy lefedve, 4 percre a 225°-os sütőbe.
Ezután vegyük ki a sütőből, öntsük le a húst a vörösbor és a leves keverékével, adjuk hozzá a húsból kifolyt sütés utáni levet, a kakukkfüvet, a paradicsompürét, a szalonna bőrét, a fokhagymát és a babérlevelet. Fedjük le és főzzük a sütő alsó rácsán 3-4 órán keresztül. (Én óránként ránéztem és átkavartam és az sem biztos, hogy kell neki 4 óra, lehet már 3 óra alatt elkészül, éppen ezért mindenképp nézzünk rá párszor. Akkor jó, ha villát beleszúrva szétomlik a hús)
Közben készítsük el a gombát és az apró hagymákat. Forrósítsunk fel 1 evőkanál vajat kevés sóval, borssal, evőkanálnyi vízzel, csepp citromlével, majd amikor habzani kezd, pirítsuk meg benne a félbevágott, apró gombákat. Ugyanaz érvényes itt is, mint a húsnál. Egyszerre csak keveset, különben a gomba és a gombából kifolyó víz lehűti a zsiradékot és akkor nem pirulni fog, hanem párolódni. Ugyanebben a zsiradékban pirítsuk meg a gyöngyhagymákat is. (én savanyítottat vettem, de felhasználás előtt egy órával beáztattam vízbe, hogy ne legyen annyira ecetes íze)
Ha a hús elkészült, dobjuk el a szalonna bőrét, keverjük hozzá a gombát és a hagymát. Tálalásnál szórjuk meg kevés frissen vágott petrezselyemmel. (én nem kevertem össze, mert Dani nem szereti a gombát és elegánsabb volt tálalni is így, hogy utólag biggyesztettem rá a hagymákat és a gombákat)
Köretként kínálhatunk hozzá főtt/vajas krumplit, vagy vajas borsót. Én ez utóbbit készítettem hozzá. Blansíroztam a borsót, majd megforgattam habzó vajban.

Nem készült sok fotó, mert még forrón, frissen akartuk kóstolni... :)

Meyer lemon curd

2012-01-29T01:15:00.002+01:00

Mostanában elég sok helyen hozzá lehet jutni ehhez a már-már "celebgyümölcsként" nevezett Meyer citromhoz. Ki-ki másképp gondolkozik róla, valakinek semmi extra én viszont nagyon szeretem, ahogy még sokan mások is. Amolyan mandarinbőrbe bújt citromról van szó. Az íze, illata is más, mint a klasszikus citromnak - na mondjuk az én szememben egy Amalfi-parton, éppen a fáról leszakajtott gyümölccsel nem vetekszik - és a színe is. Gömbölyded, narancsos, "fűszeres" illatú a héja, elég könnyen fel lehet ismerni. Mostanában a szupermarketek és hiperek gyümölcsös részlegén is rá lehet bukkanni a viaszozott, szétvegyszerezett darabok között. Ha valaki kíváncsi rá, hogy milyen, akkor járjon nyitott szemmel! :) Persze Budapesten ez lehet kevésbé számít kuriózumnak, de azért Fehérváron mindig nagy ajándék az ilyesmi különlegesség.

Gondolkoztam, hogy mi legyen belőle és végül stilszerűen a lemon curd mellett döntöttem. A válasz egyszerű, hogy miért. Azért, mert a lemon curd rendkívül sokoldalúan felhasználható. Kenhetjük frissen sült croissant-ra, vagy készíthetünk belőle pitét (esetleg meringue-gel), pohárkrémet, süteményeket. Vagy.... ahogy én csinálom -> simán rá lehet járni kiskanállal. :)

Ha nem rajongunk a citromért (ez hogy lehet?!), akkor helyettesíthetjük a levét narancséval, grapefruitéval vagy bármi mással, amit a fantáziánk csak megenged.

Ez egy igazán napfényes bejegyzés (jól jön a tél közepén, nem?)

Hozzávalók:

8 tojás sárgája, 225 g cukor, 5-6 citrom leve, 2 citrom héja, 150 g vaj

Elkészítés:

Keverjük habosra a tojások sárgáját a cukorral, majd öntsük bele a citromlevet és reszeljük bele a citromok héját. Tegyük gőz fölé és folyamatos keverés mellett sűrítsük be.
Ha a gőzről levettük, dobjuk bele a kockára vágott vajat és alaposan keverjük össze az egészet (amíg a vaj teljesen el nem olvad és egyneművé nem válik a krém).
Töltsük kiforralt üvegekbe és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni a krémeket.
Egy hónapig simán eláll, tovább még sosem maradt meg.

Citromos kardhal nyársak

2012-01-25T15:49:00.000+01:00

Úgy alakult a facebookon, hogy legtöbben a kardhalas nyársra adták le a voksukat, hogy ez legyen a következő étel a blogon, úgyhogy akik nem szeretik a halat, azoktól elnézést kérek előre is, vagy esélyt adok a kedv megjövetelének. Szépen, nyakatekerten, vagyis bénán fogalmazva.

A halakat továbbra is egyszerűen szeretem elkészíteni és szinte mindig ugyanazokat az ízesítőket használom hozzájuk, csak másképp kombinálom, más formában tálalom. Ilyen ez a nyárs is. Az ötlet a gourmet travellerről származik.

Hozzávalók 2 főre:

400 g karhdal filé
3-4 ek. olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
1 citrom héja és leve
1 lapos mk. szárított oregáno
só
bors

A mártogatóshoz:

1 dl sűrű joghurt
2 ek. finomra vágott petrezselyem
kevés citromlé
só
bors
olívaolaj
1 kis gerezd fokhagyma

Elkészítés:

A kardhalat vágjuk kb. 2x2 cm-es kockákra, majd szórjuk egy kerámia/üvegtálba, öntsük rá az olajat, szórjuk meg sóval, borssal, oregánóval, finomra vágott fokhagymával, illetve reszeljük rá a citrom héját, facsarjuk rá a levét. Jól forgassuk össze az egészet, majd fedjük le és tegyük kb. 1 órára a hűtőbe.
Közben áztassuk be a fa nyársakat hideg vízbe.
A mártáshoz vágjuk finomra a petrezselymet és a fokhagymát, majd keverjük a joghurthoz és ízesítsük sóval, borssal, olívaolajjal és citromlével.
A halkockákat húzzuk a nyársakra, majd forró serpenyőben süssük meg őket néhány perc alatt.
Köretnek citromos-zöldborsós risottót tálaltam hozzá.

Maracuja? Süteményre, pudingra...

2012-01-24T01:20:00.000+01:00

Bár ezt a bejegyzést tegnap éjjelre ígértem, végül most kerül fel. Talán nem gond. Viszont már "szavaztatom" is meg a facebook-on a következő bejegyzés témáját (van miből válogatni), úgyhogy ügyes leszek és majd jó előre megírom a bejegyzéseket.

Most két recepttel jövök. Mindegyik a passiógyümölccsel teljesedik ki. Semmi cécó, csak úgy simán rákapartam a tetejükre a finom (imádom!!!), savanykás magokat és az őket körülvevő sárga nedvet. Imádom!

A sütemény a cappuccino szeletem mintájára készült (még karácsonyra), mégis egy teljesen más jellegű finomság sült ki belőle. Mondjuk nem is csoda, hiszen ebben a változatban főként a gyümölcsös, "egzotikus" ízek domináltak, a korábbiban pedig a kávé. A pudingot pedig egy esküvőn kóstoltam (többek között ez volt az egyik desszert), ahol rózsavízzel volt ízesítve, illetve pisztáciával és gránátalmamaggal volt megszórva. Nagyon ízlett és utána nem sokkal el is készítettem. (nem volt nehéz megfejteni, hogy rizsliszt és tej a fő összetevője, de magamtól mégsem jutott volna eszembe)

Kókusztejes kocka maracujával és mangóval

Hozzávalók a tésztához:

6 db tojás kettéválasztva
3 ek. holland kakaópor
7 ek. darált mandula
1 tk. sütőpor
6 ek. cukor
csipet só

Hozzávalók a krémhez:

4 dl kókusztej
6 ek. világos nádcukor
1 érett mangó
500 g mascarpone
3-4 db lapzselatin
6-7 db maracuja

Elkészítés:

A tésztához a tojások fehérjét egy csipet sóval verjük habbá.
A tojások sárgáját keverjük habosra a cukorral, adjuk hozzá a kakaót, a darált mandulát és a sütőport és keverjük el alaposan az egészet. Óvatosan forgassuk bele a fehérje habot.
Öntsük tapadásmentes (vagy kivajazott) sütőformába és toljuk 180°-ra előmelegített sütőbe kb. 30 percre (tűpróba!).
A kókusztejet keverjük össze a cukorral, majd melegítsük fel, amíg a cukor el nem olvad. Keverjük hozzá a mascarponet, majd a kevés vízben feloldott zselatint.
A mangót vágjuk apró kockákra, majd szórjuk a kihűlt tésztára és ezztán öntsük rá a krémet. Hagyjuk kihűlni, majd tegyük hűtőbe egy éjszakára.
Másnap kaparjuk rá a maracuja magjait, majd szeleteljük éles, vékony pengéjű késsel.

Narancsvirágvizes tejpuding - "Muhallebi"

Hozzávalók:

6 dl tej
2 ek. rizsliszt
1 ek. cukor
1 kupaknyi narancsvirágvíz
maracuja

Elkészítés:

A lisztet keverjük ki 1 dl tejjel csomómentessé. Közben a maradékot tegyük fel a tűzre egy forralóedényben és adjuk hozzá a cukrot, illetve a narancsvirágvizet.
Ha a tej átmelegedett, keverjük hozzá a rizslisztes pépet és főzzük sűrűre (puding állagúra).
Töltsük tálkákba, poharakba, majd hűtsük ki és tegyük pár órára (vagy egy éjszakára) a hűtőbe.
A tetejére kaparjunk maracuja magokat, vagy szórjuk meg gránátalmamaggal, tört pisztáciával.

Spaghetti húsgombóccal

2012-01-19T02:59:00.001+01:00

Tészta, tészta, tészta! Hát még mindig nem elég! Persze, hogy nem, hiszen megunhatatlan. Ahogy már korábban is írtam (többször is), teljesen mániákusan szeretjük és minden héten újabb és újabb kreációkat vagyok képes az asztalra tenni. Persze vannak nagy kedvenceink, amik visszatérők, ilyen például a carbonara, az amatriciana, a húsos ragu, vagy ez a húsgombócos változat. Dani egyértelműen a paradicsomos tésztákat szereti jobban, én azért szeretek néha másfajtát is készíteni (mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a sok-sok zöld szószos pasta a blogon), esetleg valami puritán, szinte natur változatot (milyen jó is egy aglio, olio e peperoncino, nemde?)

Bár itthon már elég rég gyúrtam tésztát - pedig nagyon szeretek -, azért remélem előbb-utóbb sort kerítek rá, mert tervezek egy "nagy" lasagne-s bejegyzést, ahol legalább háromféle változatot akarok felsorakoztatni. Nagyjából már meg is vannak az ötleteim, hogy milyeneket, de nem forrta még ki teljesen magát. Szóval ez még picit várat magára. Nektek melyik a kedvenc tésztafajtátok? Kedvenc szósz van-e?

Jaa és még egy kérdés. Tetszik ez a képreceptes megoldás? Ha igen, akkor folytatom, ha nem, akkor visszatérek a klasszikus "írott" formátumra.

A képre kattintva nagy méretben olvasható a recept

Szendvics avokádóval és mandarinos rákkal

2012-01-17T23:16:00.001+01:00

Szendvicsekkel hogy álltok? Mi speciel imádjuk őket és rengeteg formában készítjük. Tökéletes példa erre ez a mostani variáció, ami rákkal és avokádóval lett megtömve. Apropó! Oké, hogyha a szendvicsek bejönnek szinte mindenkinek, de a tenger gyümölcseivel mi a helyzet? Szeretitek, ha muszáj, akkor megeszitek, nem szeretitek, vagy még a szagától is rosszul vagytok? Van egy jó kis blog, amit úgy érzek nagyon ajánlanom kell itt, most és azonnal. Nem csak azért mert egy nagyon kedves barátném írja, hanem mert az üzenet is fontos, amit a blog közvetít. Szóval... már néhányótoknak ismerős lehet a szerzője, de nem számít, hátha erről a naplóról még nem tudtok. Hogy miről is van szó? Hát a Tengertől az asztalig című gasztroblogról. Ez egy halgasztronómiát bemutató felület, sok-sok ötlettel arra, hogy hogyan szerettesük meg a gyerekünkel és magunkkal is a tengeri ételeket.

Na de vissza a szendvicshez. A rák és az avokádó nagyon jól illenek egymáshoz, akár salátaként fogyasztjuk, akár így. A ráknak nagyon jót tesz a marinálás, ugyanis a citrusok savai annyira megpuhítják a húsát (na jó, amit gumicsonttá főztünk azon már nem segít), hogy gyakorlatilag szétomlik a szánkban. Nem probléma az sem, ha nem jutunk nyers rákhoz, vagy rákfarokhoz, elkészíthető előfőzöttből is (én is ebből készítettem), csak nyilván így már nem kell megfőzni a rákot. Minél tovább hagyjuk benne a mandarinlében a rákot, annál finomabb lesz... :)

Gyömbéres kalács

2012-01-15T15:58:00.002+01:00

Ennek a kalácsnak az elkészítése amolyan vírusszerűen tört rám. Éva posztolt egy képet a facebook-on, ami alapján én teljesen megkattantam és meg sem vártam a receptet, amit ő használt, egészen egyszerűen előhalásztam egy kalácstészta receptet (Limarától) és azonnal megcsináltam. Első gondolatom az volt, hogy egy az egyben olyanra formázom, mint ahogy a képen láttam, de végül úgy döntöttem, hogy megtöltöm fahéjas nádcukorral, amiből végül gyömbéres nádcukor lett. Nagyon finom, foszlós lett a kalács tésztája, tökéletes uzsonnaként, vagy reggeliként szolgál. Isteni rajta a karamellizálódott, gyömbéres cukor. Totális csábítás!

Ti hogy álltok a kelt tésztákkal? Én imádom őket készíteni (bár nem vagyok nagy mester), mert a végeredmény egyszerűen fantasztikus. A mamám szinte minden alkalommal süt csigát, buktát és batyut, amikor náluk vagyunk és lehetetlen ellenállni nekik. Na ez az én bajom. Nem tudok nemet mondani ezekre a finomságokra!

Ismét 'képrecepttel' jöttem, a következő okból: rengetegen feed-olvasóval, facebookról, ilyen-olyan gyüjtőoldalakról nem jönnek a blogra, mert előnézetben el tudják olvasni a receptet. Viszont így, muszáj idejönni és rákattintani. Ebből kiderül, hogy ki az, akit tényleg érdekel a blog. ;)

A formázásról fázisfotók itt láthatók.

"Diós tészta", azaz pasta alla salsa di noci

2012-01-10T23:06:00.002+01:00

Bár a karácsony és a bejgliszezon után lehet sokan a hátuk közepére sem kívánják a diót, azért érdemes ezzel a szósszal egy próbát tenni. Villámgyorsan elkészíthető és nagyon-nagyon finom. Amolyan pesto, csak itt a legnagyobb hangsúly, a legfőbb összetevő nem a bazsalikom, nem valami fűszernövény és/vagy levélzöldség, hanem maga a dió. Nem kell bele más, mint dió, olívaolaj, fokhagyma, só, bors, néhány levél bazsalikom és persze sajt.

A tésztamániám továbbra sem hagy alább, gyakorlatilag minden nap tudnék pasta-t enni, minden nap más és más variációban. (Ma is azt ettem, csak húsgombócos...)

Most újdonság. Nem csináltam még ilyet (ja de, a tavalyi karácsonyi számomba egy párat), de valahogy késztetést éreztem rá, hogy a bal oldali képre szöveget írjak. Remélem nem baj, hiszen tudom, hogy több blogger feldobja a kis online naplóját ilyen magazinszerű megjelenéssel, külföldön és belföldön egyaránt (pl. itt, itt, itt, itt és itt is). PNG formában töltöttem fel, így nem torzulnak a betűk, nem homályosodik semmi, hanem szép olvasható marad. A receptes képre kattintva nagyobb - olvasható - méretben is látható lesz.

Annyira, de annyira szeretem ezt a serpenyőt és ezeket a villákat! A serpenyőt még novemberben szereztem Gaba segítségével (ő alkudott olaszul) a rivignanoi régiségkereskedőknél a villákat viszont Etsy-ről rendeltem, ugyanis hiába kutattunk evőeszközök után, az ottani régisek között egyszerűen nem bukkantunk rájuk. Már régóta hajtottam erre a "fazonra", sok-sok licitet végignyomtam kb. tavasz óta az ebay-en, de sosem nyertem, mert a vintage kiegészítők most nagyon menőnek számítanak és a csillagos égig hajlandók voltak feltolni az árakat... :)

Thai kókusztejes kagyló

2012-01-09T14:04:00.001+01:00

Nagy fogadalmakat sosem szoktam tenni az új év kezdetén, viszont idén is megfogadtam ugyanazt, mint tavaly. Még több halat és tengeri herkentyűt fogunk enni! Igaz, az előző évben sem volt hiányom belőlük (pláne nem az év vége fele), de azért azt még mindig lehet fokozni, ugyanis voltak hetek, amikor abszolút nem ettem és voltak, amikor meg minden nap tengeri ételt ettem. A rák után a kagyló is nagy kedvencem. Persze a legkedvencebb a vongole verace (meg mondhatom nagyképűen, hogy a fésűkagyló. haha), itthon szinte kizárólag feketekagylóhoz jutok hozzá. Épp ezért próbálom mindig változatosan elkészíteni. A klasszikus, fehérboros kagyló a kedvencem, de azért ez sem volt rossz. Sőt! Érdemes kísérletezni a keleti ízvilággal is.

A kókusztej és a kagylóból kifolyó sós tengervíz adja a leves alapját, a levesbetét pedig maga a kagyló némi újhagymával kiegészítve. Az ízesítés is kellemes, thai citromfű, lime... (thai citromfüvet már a spar-okban is lehet venni!!) A legjobb, ha lepénykenyeret eszünk hozzá, majd a végén tunkolhatjuk vele a megmaradt levet.

Hozzávalók 2 főre:

400 g friss, élő feketekagyló
1 dl kókusztej
2 szál újhagyma
lime
chili ízlés szerint
1 db thai citromfű
1 gerezd fokhagyma
1 ek. halszósz

Elkészítés:

A citromfüvet törjük meg a kés lapjával, majd vágjuk finomra. Ugyanígy járjunk el a fokhagymával is.
Az újhagymát és a chilit vágjuk fel (nem kell nagyon vékonyra).
Öntsük egy vastagfalú serpenyőbe a halszószt, a kókusztejet, majd szórjuk bele a fokhagymát, újhagymát, chilit és citromfüvet. Kicsit forraljuk, majd mehetnek bele a megtisztított, héjas kagylók* is. Fedjük le és főzzük kb. 3 percig, amíg az összes kagyló kinyílik.
Szedjük lével együtt tálkákba, locsoljuk meg kevés frissen facsart limelével.

* A kagyló tisztítása: tépjük le a "szakállát" a kagylónak. Folyó víz alatt mossuk meg őket, a héjukról kapargassuk le az élősködőket, moszatokat. Ha a kagyló főzés előtt kinyílt, akkor dobjuk ki, ha főzés után zárva marad, akkor is dobjuk el!!!

Mézes-mandulás madeleine

2012-01-08T02:12:00.000+01:00

Nagyon szeretek madeleinet sütni, mert gyorsan megvan, nagyon sokféleképpen variálható és nem utolsó sorban baromi finom is. Készítettem már matcha teával, kakaó és narancs párosával, gyömbérrel, illetve sós változatban is, rozmaringgal, parmezánnal, vagy épp bazsalikommal, de nem maradt ki a klasszikus, citromos változat sem. Kedvencet választani nem igen tudnék, én mindegyiket imádtam. A sós változatok nagyon-nagyon belopták magukat a szívünkbe, de ugyanígy az édesek is.

Extra hozzávaló, amire szükség van hozzá, az a sütőforma, de tippem szerint szinte bármelyik konyhafelszerelés boltban lehet ilyet kapni, hiszen én is Fehérváron vettem. Megéri, mert utána garantáltan nagyon sokat fogjuk használni (Már ha szeretünk sütögetni, de miért ne szeretnénk? Ez egy gasztroblog és valószínűleg azért nézik az olvasók, mert nem áll tőlük távol az effajta tevékenység.)

Nagyon jól jön reggelire egy pohár tej/kakaó/tejeskávé/tea mellé, de napközbeni életmentőnek, vagy akár vendégvárónak is tökéletes. Felvághatunk azzal, hogy "franciás" süteményt készítettünk. :)

Ez a recept a januári GoodFood-ból származik, ott mogyoró szerepelt összetevőként a mandula helyett, de én abból dolgoztam, ami itthon volt.

Elég is legyen a dumából (Nem értem, néha alig tudok kicsikarni magamból két sornyi értelmes szöveget, néha meg csak úgy ömlik belőlem... sebaj. Egyszer ilyen, egyszer olyan.).

Hozzávalók (kb. 18 db-hoz):

2 nagy tojás
110 g cukor (mondjuk muscovado, vagy demerara, de jó a sima kristály is)
70 g liszt
1 tk. sütőpor (ezt akár el is hagyhatjuk)
50 g darált mandula
1 ek. méz
1 narancs lereszelt héja
1 tk. őrölt fahéj
1 vaníliarúd kikapart magjai
100 g olvasztott, de kissé visszahűtött vaj
+ vaj a kenéshez, porcukor a szóráshoz

Elkészítés:

A tojásokat keverjük krémesre a cukorral és a vanília kikapart magjaival.
Adjuk hozzá a mézet, szórjuk bele a sütőporral elkevert lisztet, a mandulát, a fahéjat és a narancshéjat. Keverjük simára a tésztát.
Ezután folyamatos keverés mellett csurgassuk hozzá az olvasztott vajat.
Kenjük ki vajjal a sütőformát, majd kanalazzuk bele a masszát és toljuk 180°-ra előmelegített sütőbe kb. 10 percre.

Zöldborsópesztós fusilli garnélával

2012-01-04T22:57:00.003+01:00

Imádom az ilyen gyors ételeket. Az biztos, hogy amikor ilyen kajákat találok ki, azzal Daninál nem lehet melléfogni. Imádja a tésztát, a tenger gyümölcseit - nem mintha én nem ugyanígy lennék ezzekkel - és a zöldségeket. Mégha a pesto nem feltétlenül is tartozik a szíve csücskéhez (legalábbis a klasszikus), azért az ilyen variációk ellen sosem szokott tiltakozni. Bár a zöldborsónak szezonja nem éppen most van, de tutira veszem, hogy szinte mindenkinek megbújik a fagyasztójában egy-egy zacskónyi. Imádom a nyár ízeit ilyenkor a tél közepén előszedni a hűtőből.

A rákot nagyon szeretjük. Ti? A metroban szoktam venni előfőzött állapotban, általában ezt a méretet (fejjel farokkal együtt kb. 10 cm-esek), de előfordul, hogy nagyobbak kerülnek a kosárba (árfüggő)

Hozzávalók 2 főre:

3 marék zöldborsó
300 g durumtészta (fusilli, farfalle, de akár spaghetti, vagy linguine is jó)
300 g előfőzött garnéla
olívaolaj
só
bors
1/2 citrom leve
1 marék blansírozott mandula
2-3 ágnyi mentalevél
1 gerezd fokhagyma

Elkészítés:

A tésztát főzzük meg.
Közben a borsót dobjuk pár percre lobogó vízbe, majd szűrjük le, adjuk hozzá a mandulát, a citrom levét, a mentát, 3-4 evőkanálnyi olívaolajat, sózzuk, borsozzuk és turmixoljuk össze.
A rákokat tisztítsuk meg: szedjük le a fejüket, majd a hasánál bontsuk meg a páncélját és a lábakkal együtt húzzuk le a húsról. A hátán vékonypengéjű, éles késsel ejtsünk vékony bemetszést és szedjük ki az ott futó bélcsatornát.
A rákokat dobjuk egy tálba, szedjük rá a forró tésztát, majd keverjük hozzá a borsókrémet. Díszítsük egész, főtt borsószemekkel, illetve facsarhatunk rá még kevés citromlevet.

Helló 2012! 3 éves a blogom!

2012-01-03T01:01:00.000+01:00

Hát ez is eljött. Ma van 3 éve, hogy megírtam a blogomba az első bejegyzésem. Nem akarok most hatalmas szavakat írni ide, nem akarok közhelyes lenni, de azért néhány dolgot mindenképpen megemlítenék.

Először is: rengeteg fantasztikus embert ismerhettem meg a blogom kapcsán és remélem, hogy ez így is folytatódik.

Hetente több ezren olvassák a bejegyzéseimet, ami számomra egyenesen hihetetlen. Fel sem tudom fogni, hogy miként ért el a blogom ilyen népszerűséget, hiszen annyi, de annyi gasztroblog létezik már.

És amit az egyik legfontosabbként emelnék ki: a FOTÓZÁS. Úgy igazából a blognak köszönhetem, hogy ez a szenvedély szárnyra kelt és azóta is megállíthatatlanul tombol.

A 3 év alatt a legnépszerűbb bejegyzéseim egyértelműen, a karácsonyi magazinos posztok voltak (az idei már utolérte a tavalyi letöltésszámát!!!).

Tehát a legnépszerűbbek (nem sorrendben, a teljesség igénye nélkül)

2010-es karácsonyi magazin, Pikáns ketchup házilag, Zabpelyhes keksz, Oreo keksz házilag, Cappuccino szelet, Szilveszteri falatkák és az idei karácsonyi magazin.

Én nem is tudom, hogy nekem melyik volt a kedvenc bejegyzésem (lehet ilyet?), hiszen született szerencsére pár olyan kép is, ami nagyon közel áll az én szívemhez is.

Persze a naptár sem maradhat el idén. Három éves a blog, harmadszorra készítek ételfotós falinaptárt. Ide kattintva le tudtok tölteni egy becsomagolt fájlt, ebben találhatók a naptár oldalai. Remélem tetszenek!

A képekhez tartozó receptek szinte kivétel nélkül megtalálhatók a blogon, ami meg nem, az majd hamarosan felkerül.

Remélem sok-sok évig tudom még írni a "naposoldalt" és ti is örömmel olvassátok és nézegetitek!

BÚÉK!

Bejglipuding, avagy a bejgli utóélete

2012-01-01T19:44:00.002+01:00

Arra az esetre, ha valakinek megmaradt volna némi bejglije. Kidobni persze semmiképpen nem szabad, mert akinek ilyen az eszébe jut, annak húúú... nem is tudom mit mondanék :) Szóval én idén 8 rúd bejglit sütöttem, ami kettőnknek (mégha kisebbek is) enyhén szólva soknak bizonyult. Megmaradt egy rúd mákos - bár nekem már korábban megvoltak a céljaim azzal a bejglivel -, így gondolkoztam rajta, hogy mi legyen az utóélete. Eszembe jutott, hogy csinálhatnék "bejglitortát", bejglifagyit, vagy bejglis pohárkrémet, na meg az angol kalácspuding, vagy akár a mákos guba mintájára a "bejglipuding". És amúgy is, az újévhez dukál a mák, úgyhogy hajrá! :)

Hozzávalók:

500 g bejgli (mákos vagy akármilyen)
2 dl tejszín
3 tojás sárgája
1 vaníliarúd
2 ek. nádcukor
mazsola
1-2 ek. brandy (vagy ízlés szerint bármi)
2 ek. felkockázott vaj + a kenéshez

Elkészítés:

A bejglit szeleteljük fel ujjnyi vastagra, majd helyezzük őket kivajazott sütőformába.
A tojásokat verjük habosra a cukorral és a vaníliarúd kikapart magjaival. Adjuk hozzá a tejszínt, keverjük el vele alaposan. Öntsük az egészet a bejglire, szórjuk meg mazsolával és a vajkockákkal.
Toljuk 15 percre 200°-ra előmelegített sütőbe.
Vaníliafagyival, vagy sodóval kínáljuk, de mindezek nélkül is finom!

Svájci fondue

2011-12-30T02:09:00.001+01:00

Legalábbis én annak nevezem. Tavaly karácsonykor kaptam Danitól a szettet, azóta nagyon sokat nem volt használva, csupán 3-4 alkalommal. Talán azért, mert annak ellenére, hogy imádjuk, elég nehezen tudom Fehérváron beszerezni hozzá a sajtokat és ha sikerül is, akkor bizony nem olcsón sajnos. A Gruyere-t és a Comtét sem vágják csak úgy hozzá az emberhez, de néha megéri azért rákölteni. Pláne különleges alkalmakkor. Szerintem tökéletes lehet egy szilveszteri partira, vagy akár egy szimpla baráti összejövetelre, de romatikázni is ideális. Mi a karácsonyfa "alatt" mártogattunk.

Hozzávalók 4 főre:

2 dl száraz fehérbor

250 g gruyere sajt

300 g emmentáli sajt

250 g comté sajt

2 ek. finomra vágott petrezselyem

2 gerezd fokhagyma

pirított kenyérkockák

alma stb. (bármit mártogathatunk a sajtba, amihez csak kedvünk szottyan)

Elkészítés:

A bort öntsük egy kisebb fazékba, tegyük tűzre, majd várjuk meg, míg gyöngyözni kezd.
Ha a bor gyöngyözik, szórjuk hozzá a finomra vágott fokhagymát és petrezselymet.
A sajtokat közben reszeljük le és szépen fokozatosan, szórjuk a gyöngyöző borhoz. Várjuk meg, míg a sajt teljesen elolvad (kevergessük, nehogy leégjen!), majd öntsük át a fondüző edénybe.
Mártogassunk az olvadt sajtba alma, vagy pirított kenyérkockákat.

Nem muszáj külön edényben melegíteni a bort és hozzáönteni a sajtot, hanem az egész folyamat történhet a fondükészlet "tartályában" is.

Szilveszter előtt már valószínűleg nem jövök új bejegyzéssel, így most kívánok minden kedves, régi, új és jövendőbeli olvasómnak nagyon boldog új évet!

Jövő héten - bocsánat, hogy csak most, de sajna így volt rá időm - jövök a harmadik "Naposoldal" naptárral :)

Az én karácsonyi ajándékom! (2011)

2011-12-15T23:57:00.008+01:00

Már-már kicsúsztam abból az időből, hogy karácsonyra adjak tippeket a receptjeimmel, de remélem még hasznát tudjátok venni. Ha idén nem, akkor majd jövőre. :) Az esetleges tördelési és elválasztási, elütési hibákat nézzétek el nekem, többször már nem tudtam átolvasni.

Sok-sok szeretettel "nyújtom" át NEKTEK az általam összeállított karácsonyi "Az élet napos oldala" online magazint.

Boldog karácsonyt!!

Erre a linkre kattintva letölthető és kinyomtatható a magazin.
© MINDEN JOG FENNTARTVA!

UPDATE: 1 nap alatt 2848-an nézték meg a magazint!!!! WOW! Köszönöm! :)

Majd elfelejtettem közben még azt is, hogy másik három bloggertársammal (Vegasztrománia Anna, Édesem Szonja, Moha és Sáfrány Nóri) együtt fellelhető vagyok a Marie Claire legújabb számába. Együtt főztünk meg egy karácsonyi menüt, nekem a leves jutott, amely nem más, mint egy vaníliás karfiolkrémleves füstölt lazaccal.

Vegyétek meg, szerintünk szuper anyag lett! :) (hamarosan jön róla werk-bejegyzés is)

Parmezános sütőtökkrémleves kakukkfűvel és mandulával

2011-12-11T00:32:00.001+01:00

Igen, még mindig nem a kedves olvasóimnak szánt karácsonyi ajándékkal jelentkezem, de legalább jelentkezem (és ígérem, a hét közepéig meglesz a magazin is, már csak a szövegeket kell összeraknom). A karácsonyi dömping rendesen elragadott, ma még esküvőn is voltam és leszek is még ebben a hónapban. Ami viszont igazán különleges - legalábbis az én esetemben - az pedig az, hogy kezdek szorosabb barátságot kötni a sütőtökkel. Először csak bátortalanul raktam bele egy-két dologba, keveset, aztán lenyomtam belőle egy teljes desszertsorozatot (ez is majd az én is kis online újságomban lesz fellelhető), majd egy tömény levest. Isteni volt. És ami a legjobb, Dani azt mondta, hogy nem is érezni rajta a tököt! Hát hogyne lehetne érezni! Hiszen abból van az egész. Talán az lehet a megfejtés, hogy dee, érezni rajta a tököt, csak éppen úgy néz ki, hogy szeretjük. :)

Most elég rendetlenül éltem itthon főzés szempontjából, tartalmas étel az elmúlt három hétben nem nagyon került az asztalomra. Előfordult, hogy pizzát rendeltem, sőt még az M-betűs gyorsétteremben is ettem, dehát ez van, nem volt másra időm. Vagy ha lett volna rá időm, akkor mással foglaltam el magam ;) Szóval most oda jutottam, hogy iszonyatosan akarom a meleg ételt, iszonyatosan kívánom a húsos, fűszeres egytálételeket (tökéletes receptek vannak a januári GoodFoodban és azt hiszem ki is próbálok majd néhányat). Már a karácsonyi menüt is elkezdtem tervezgetni... ;)

Addig is itt van ez a kis leves, melengesse a ti testeteket is! :)

Hozzávalók:

500 g hámozott, pucolt sütőtök
1 l húsleves
1 kis fej lilahagyma
5-6 dkg szalonna
só
száraz fehérbor
frissen őrölt bors
frissen őrölt koriandermag
frissen reszelt szerecsendió
3-4 ek. frissen reszelt parmezán
tökmagolaj
tejföl
pirított mandulapehely
3-4 ág kakukkfű
olívaolaj

Elkészítés:

A szalonnát vágjuk apróra, majd kevés olívaolajon süssük zsírjára. Dobjuk hozzá a hagymát, pároljuk meg.
A sütőtököt kockázzuk fel, majd adjuk a szalonnás-hagymás keverékhez. Pirítsuk kicsit, löttyintsünk rá kevés (bő fél deci) fehérábort, főzzük el, majd öntsük fel a húslevessel. Fűszerezzük sóval, borssal, korianderrel, szerecsendióval és kakukkfűvel.
Főzzük puhára a tököt, majd turmixoljuk simára az egészet, szórjuk bele a parmezánt. Ha szükséges, akkor hígíthatjuk még húslevessel.
Szedjük tányérba a levest, rakjunk bele 1-2 teáskanálnyi tejfölt, szórjuk meg pirított mandulapehellyel és locsoljuk meg tökmagolajjal. Kínáljunk mellé fűszeres pirítóst.

Egy kis ízelítő... :)

Játék a vidék otthonában!

2011-12-06T04:21:00.000+01:00

Móni, a Vidéki Otthon blog szerzője megkeresett engem valamikor hónapokkal ezelőtt, hogy közreműködnék-e egy általa, nem sokára meghirdetésre kerülő játékban, mint felajánló.

Az "Ismerd meg a Vidéki Otthont!" nevezetű játékban Móni igyekezett izgalmasabbnál izgalmasabb felajánlókat és nyereményeket összegyűjteni. Én is hozzájárulok ehhez egy szerény kis aprósággal:

1. Házi készítésű likőr, ízletes kekszcsomaggal

2. Muffinok és egzotikus baracklekvár

A játékról itt olvashattok még többet!

Hamarosan...

2011-11-28T16:46:00.004+01:00

Ahogy tavaly, úgy idén is lesz karácsonyi magazin Az élet napos oldalán. Idén az aprósütemények, ajándékozható élelmiszerek lesz a fő téma, hiszen főételekre és azok megvalósítására most nem nagyon van időm. Ráadásul amit elkészítek a magazinba, azt ajándékozhatom is tovább... :) Már a címlapterv is megvan a fejemben, szerintem jó lesz.

December 10-én legkésőbb!

Salame all'aceto

2011-11-25T14:44:00.000+01:00

Amikor először megláttam a menütáblákra kiírva, hogy ecetes szalámi, akkor furcsán néztem. Nem is értem miért, mert nincs nekem bajom se az ecettel, se a szalámival, csak így elsőre - legalábbis nekem - furcsán hangzott. Minden esetre nagyon kíváncsi voltam rá. Vettünk is Gabával egy adagot a "Fiera di Santi"-n, de végül nem az az étel került elcsomagolásra, amit kértünk, de ezt csak otthon vettük észre. Helyette cotechino (amolyan friulán hurka, dehát én a magyar hurkát sem szeretem, hisz kolbászfan vagyok) került az asztalra, ami nem lett a szívem csücske. Egyik nap aztán vettünk friss szalámit és a vacsora egyik fogása ez a klasszikus téli friulán étel lett. Beleszerelmesedtem. Akkor eldöntöttem, hogy mielőtt elindulok haza, a hentesnél veszek legalább két rúd szalámit, hogy ezt Daninak is megmutathassam itthon és persze magamnak is akartam kedvezni.... mert isteni! Annyira egyszerű és annyira nagyszerű. Mi mást is várhatnánk az olasz konyha jellegzetes ételeitől?

Hozzávalók (2 főre):

6 szelet* nagyon friss (15-20 napos) friulán** szalámi
0,5 dl borecet
1 nagy hagyma (én lilahagymát használtam)
vaj

Elkészítés:

A hagymát szeleteljük fel vékonyan, majd pároljuk meg kevés vajon.
Adjuk hozzá a szalámi szeleteket, süssük 1-2 percig, majd fordítsuk meg őket és a másik oldalát is süssük ugyanennyi ideig.
Öntsük fel a borecettel, majd főzzük néhány percig, amíg az ecet elfő.

* kb. 1 cm vastagságú szeletek

** friulán szalámiból az igazi, de ha valaki nem tud hozzájutni de mégis szívesen kipróbálná ezt az ételt, akkor friss, natur szalámival is próbálkozhat :)

Nem tudom, hogy teljesen helyesen készítettem-e, de az íze pontosan olyan volt, mint amilyennek kell lennie. Hagyományosan friss, lágy polentával eszik (de lehet grillezettel is), én most a gesztenyelisztes bucikat kínáltam mellé.

Sok kicsi 2011

2011-11-22T10:35:00.002+01:00

A gasztrobloggerek körében a karácsony egészen biztosan összeköthető a jótékonysággal. 2009-ben ugyanis útjára indult a 'sok kicsi' névre hallgató kezdeményezés, amelynek keretében sorsjegyeket lehet váltani a felajánlott nyereményekre és a befolyt összeget pedig a rászoruló gyermekek kapják.

Minden évben vásároltam én is néhány sorsjegyet, nyerni sosem nyertem, de ez nem zavart, ugyanis tudtam, a pénzem jó helyre került. Gasztrobloggerként arról álmodoztam, hogy egyszer talán én is bekerülhetek a csapatba és én is felajánlhatok majd valamit. Aztán egyszer csak jött Nemisbéka levele, amelyben azt írta, hogy újoncként beválogatnának a csapatba.

Az öröm, ami átjárt szinte elmondhatatlan volt, hiszen nagyon megtisztelőnek éreztem ezt a felkérést. Aztán jött a nagy fejtörés. Mit is ajánlhatnék én fel? Sok minden szóba jött, sok mindent elvetettem, végül abban egyeztünk meg, hogy az én felajánlásom egy "Terre d'Italia" csomag 15.000 Ft értékben, egy 2012-es gasztronaptár - saját fotókkal illusztrálva, A/3-as méretben - és egy nagy doboz "Naposoldal" keksz (többféle ízben) lesz. A csomagot igyekeztem úgy összeválogatni, hogy mindenféle jellegű termék megtalálható legyen benne (szerettem volna sajtokat és szalámikat is, de végül kizárólag nem romlandó ételeket válogattam össze). Remélem ez sikerült.

Hogy mit is tartalmaz az olasz pakk? Sorolom: 1 üveg extra szűz olívaolaj Venetóból, 1 üveg balzsamecet Modenából, gubana Friuliból, malloreddus Szardíniáról, prosecco Venetóból, méz Calabriából, Toszkánából és Szicíliából, taralli Pugliából, pizzoccheri tészta Lombardiából, cantuccini Toszkánából, fragolino Lazióból, baci Umbriából, olajbogyó Calabriából, illetve ezeken kívül papír sütőformákat és egy kis tésztakészítő alkalmatosságot, amellyel garganellit, malloreddus, vagy akár gnocchit gyárthatunk és formázhatunk otthon.

A nyertes átveheti személyesen Székesfehérváron, illetve Budapesten, de ha szükséges, akkor szívesen postázom.

A 2011 karácsonyi sok kicsi ismételten nehéz helyzetű családok, gyerekek mellé szeretne odaállni, akik egyre jobban leszakadnak, egyre súlyosabb anyagi gondokkal küzdenek. Idei együttműködő partnerünk a Menedékház Alapítvány lesz, akik 2005-ös alapításuk óta küzdenek az elszegényedés, a talajvesztés, a lakhatási nehézségek és a hajléktalanság ellen, nem pusztán szociális szolgáltatások nyújtásával és különböző intézmények működtetésével, de arra is figyelmet fordítanak, hogy sikerélményeket nyújtó elfoglaltságokat is biztosítsanak támogatottjaiknak (egyik nagyon szimpatikus kezdeményezésük például a Műhelyklub, amelynek keretében intézményeik használói - maguk is nehéz sorsú emberek - kerékpárokat, sporteszközöket, más használati eszközöket újítanak fel és juttatnak el elsősorban gyerekekhez).

A Menedékház Alapítvány intézményei és támogatási módozatai közül a sok kicsi a családok átmeneti otthonaitfogja felkarolni. A két, összesen 80 fő részére átmenetileg elhelyezést nyújtó otthon az egész ország területéről fogad be rászoruló családokat és egyedülálló várandós anyákat, biztosítva, hogy a családok együtt maradhatnak, és szakemberek segítségével próbálnak megoldásokat találni helyzetükre. Külön figyelmet fordítanak az ellátott gyermekekre (akik jelenleg 51-en vannak), tanulmányaikra, gondozásukra, jogaik érvényesítésére.

A sok kicsi keretében ismét elsődlegesen a gyerekek megfelelő étkeztetéséhez, ellátásához szeretnénk hozzájárulni, Mikulás- és karácsonyi csomaggal színesíteni életüket, szükség esetén gyógyászati segédeszközöket, gyógyszereket, tisztálkodási eszközöket is beszerezni nekik, a tőlünk már megszokott, számlákkal igazolt módon.

Kifőztük karácsony 2011

2011-11-21T00:43:00.000+01:00

A Kifőztük gasztromagazin a tavalyi sikeres akció után idén is megjelenteti több mint 80 ünnepi receptet tartalmazó karácsonyi adománygyűjtő számát, amelynek megvásárlásával a Velemi Camphill Gyermek Lakóotthont és a békéscsabai Degré utcai Gyermekotthont támogatja minden kedves adományozó.

Az adomány összegének nincs megszabott minimuma. Minden segítő szándékú támogató annyit adhat az újságért, amennyit képes egy ilyen jó ügyre áldozni. A legkisebb összeget is hálás szívvel köszönjük.

A velemi otthonban autista és értelmi fogyatékos gyerekek nevelése, oktatása folyik. A békéscsabai intézményben önmagukat ellátni nem tudó, többnyire mozgásképtelen, halmozottan sérült gyerekekről, fiatalokról gondoskodnak.

A gyűjtés során befolyó pénzt a SoSe Közhasznú Alapítvány kezeli, ők egyeztetnek a két szervezettel, hogy hol, mire van szükség, és vásárolják meg a kért felszereléseket, eszközöket. A teljes befolyt adományösszeg a két gyermekotthon kis lakóit fogja segíteni.

További részletek az akcióról itt!

Tőlem egy főétel receptet találhattok a magazinban, méghozzá egy glazírozott báránycombot mázas burgonyával és répával.

Csokis cantuccini és könyvajánló

2011-11-18T22:39:00.000+01:00

Udine utcáin sétálgatva kutattunk a könyvesboltok után és mindenhol alaposan átböngésztük a szakácskönyv kínálatot. Sigrid könyvére már régóta fájt a fogam és az első boltnál szembe is jött velem. Ráadásul le voltak árazva a gasztronómiai könyvek. Legalábbis egy részük. Lényeg, a lényeg, hogy ez a könyv bekerült a kosaramba és megvettem. A könyv szerzője egy népszerű gasztroblogot is ír, az "Il cavotello di bruxelles"-t.

A könyv nekem nagyon-nagyon tetszik. Csaknem 180 recept, gyönyörűen, letisztultan fotózva, mindenféle giccs nélkül. Szép.
Csupa-csupa jó ötlet, az otthon elkészíthető, majd ajándékozható ételekről, finomságokról. Nagyon tetszik, hogy eléggé nemzetközi a téma, sokféle ország jellegzetes édességeit meg lehet találni benne.

A fejezetek: (nagyjából, mert azért nem vagyok egy olasz zseni)
Hétköznapi kekszek (kekszek a nagyvilágból)
Csokoládé (mindenféle csokoládés finomság)
Fehér karácsony
Tuttifrutti
Happy hour (sós finomságok, chips és egyéb készételek helyett)
Édes lekvárok, kencék, krémek
Sós pástétomok, sajtgolyók, levesek, rilette-k
Fűszerkeverékek, szószok, marinádok és mártások házilag
Italok

Mindegyik fejezet végén (ajándék)csomagolási tippekket is találhatunk.

Ez a cantuccini recept is az ő könyvéből származik.

A cantuccinit amúgy nagyon szeretem. A klasszikus recept persze verhetetlen, de azért ezek az ilyen-olyan módon ízesített fajták is eléggé bejönnek. Millióféleképpen lehet variálni, akár sós változatot is készíthetünk (milyen jó lenne már aszalt paradicsommal, tökmaggal stb.).

Hozzávalók (kb. 45-50 db-hoz)

300 g liszt
150 g cukor
3 tojás
100 g tejcsokoládé
50 g aszalt gyümölcs (most ananász)
50 g fenyőmag (vagy mandula, dió stb.)
2 ek. kakaó
1 tk. sütőpor
csipet só
1 vaníliarúd kikapart magjai / 1 ek. vaníliakivonat

Elkészítés:

Keverjük össze a lisztet, a sütőport, a kakaót, a magvakat és az aszalt gyümölcsöt.
Olvasszuk fel gőz fölött a csokoládét.
A tojásokat verjük fehéredésig a cukorral, vaníliával és a csipet sóval, majd forgassuk bele a csokit, illetve a lisztes keveréket.
Osszuk a masszát 3 részre (eléggé ragadni fog, nagyon picit meglisztezhetjük), formázzunk belőle 2 cm magas, 5-6 cm széles rudakat.
Helyezzük őket sütőpapírral bélelt tepsibe és toljuk be 180°-ra 25 percre. Ezután vegyük ki, vágjuk fel a rudakat ujjnyi vastag szeletekre, majd tegyük vissza 150°-os sütőbe 30 percre.

Gesztenyés bucik

2011-11-15T00:13:00.000+01:00

Már régóta ki akartam próbálni a gesztenyelisztet, de eddig még nem futottam bele, vagy csak elkerültük egymást. Aztán olaszországi kinntartózkodásom alatt több olyan recepttel is találkoztam, amiben ott szerepel a hozzávalók között a gesztenyeliszt. Ahogy kiejtettem a számon, hogy szeretnék ilyet venni, két perc múlva már a szobámban pihent az elcsomagolandók között, ugyanis Gabi előkapott egy csomaggal a szekrényből és nekem adta. Hazafele a vonaton a Sale e Pepe novemberi számát lapozgattam és több oldalon behajtottam a sarkokat. Van egy gnocchi recept és volt ez a buci, na meg korábban találtam egy kenyér és egy crostata receptet is, de annyira már nem futja a nálam lévő mennyiségből, úgyhogy fel kell majd állítanom magamban egy prioritási sorrendet, hogy melyik legyen az az étel, amelyik elkészül. A buci már tutira megvan. Nagyon finom, kicsit talán kesernyés ízű kenyérkék lettek, amik totálisan jól illettek az ecetes - kissé édeskés -, hagymás szalámihoz (recept nem sokára).

Hozzávalók 8 db-hoz:

400 g liszt, 250 g gesztenyeliszt, 30 g friss élesztő, 1 ek. keserű kakaó, 1 tk. só, 2 ek. olvasztott vaj, 2 dl víz, 1 ek. méz

Elkészítés:

1 dl langyos vízben keverjük el az 1 evőkanál mézet és morzsoljuk bele az élesztőt. Tegyük meleg helyre és futtassuk fel.
Egy nagy tálba szitáljuk bele a liszteket, a kakaót és a sót, majd adjuk hozzá a felfuttatott élesztőt, a maradék vizet és az olvasztott vajat. Dagasszunk ruganyos és selymes tésztát. Takarjuk le és meleg helyen hagyjuk a kétszeresére kelni.
Ha a tészta a duplájára nőtt, gyúrjuk át még egyszer és ismét kelesszük a kétszeresére.
Borítsuk ki a tésztát enyhén lisztezett felületre (én nem is liszteztem, mert abszolút nem ragadt), majd osszuk 8 részre, formázzunk belőlük "gesztenyéket", nyomjuk a bucik alját sima lisztbe.
Tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe őket, és meleg helyen kelesszük duplájára.
Toljuk 40 percre 180°-ra előmelegített sütőbe.

Frico con patate

2011-11-13T01:00:00.001+01:00

Egy dologra rájöttem. Akárhányszor járok Olaszországban, bármelyik területen, gyakorlatilag mind-mind magával tud ragadni. Mindegyik régiónak megvannak a maga természeti csodái és a gasztronómiai hagyományai. Az észak-keleti fekvésű Friuli–Venezia Giulia északon Ausztriával, keleten Szlovéniával, délen a Velencei-öböllel, nyugaton Veneto régióval határos. Saját, hivatalosan is elfogadott nyelvet, a rétóromán eredetű friuli nyelvet (la lenghe furlane) beszélik. Friuli Székhelye Trieszt, de itt található többek között Udine is. A terület csaknem felét helyvidék képezi, azonban a tengerparti rész sem elhanyagolható. Turista- (pl. Bibione, Lignano) és halászati központ is (pl. Marano) egyben. A gasztronómia épp ebből a geológiai változatosságból adódóan is nagyon sokszínű, hiszen asztalra kerül itt "szőrőstül-bőrőstül" a sertés, a halak, zöldségek, SAJTOK. A régióban található San Daniele, ahonnan a híres (nekem még a pármainál is jobban bejövő) sonka származik, innen ered a grappa és itt van a hazája a híres Montasio, illetve Latteria sajtnak. A tradíciókat hűen őrzik, szeretik és büszkék a "hazaira".

A Montasio az alpesi sajtok közé tartozik, amelyet konzorcium véd, tehát meghatározták, hogy mely területen legelő tehenek tejéből készülhet a sajt. Kb. 1200 körül készítették el az első gurigát, azóta töretlen a sikere. Kizárólag tehéntejből készülhet ez a félkemény, zsíros sajt, amelyet legalább 60 napig érlelnek. Különböző érési fokozatai vannak:

60 napos - friss

4 hónapos - félig érett

10 hónapos - fűszeres

18 hónapos - "stravecchio" - extra fűszeres, nagyon érett, pikáns sajt

A Montasio minél érettebb, annál vastagabb és szárazabb lesz a héja és a sajt tészta is keményedik, szemcsés lesz és omlós. Ezen az oldalon még többet olvashatunk róla.

Frico con patate

Hozzávalók:

3 szem krumpli, 350 g montasio, 1 fej hagyma, 1 ek. vaj, só, bors

Elkészítés:

A hagymát vágjuk vékony szeletekre, majd dobjuk egy forró, tapadásmentes serpenyőbe a vaj társaságában. Pároljuk meg a hagymát.

Közben tisztítsuk meg és vágjuk apró kockára (vagy reszeljük le) a burgonyát, majd adjuk ezt is a hagymához. Kb. negyed óra alatt pirítsuk meg a krumplit.

A sajtnak vágjuk le a héját, majd a tésztáját vágjuk apró kockákra (vagy reszeljük le) és adjuk a pirult hagymás krumplihoz.

Sózzuk, borsozzuk, majd folyamatos kevergetés mellett (amíg el nem olvad az összes sajt és egy egybefüggő masszát nem kapunk), kb. 15 perc alatt süssük aranybarnára a fricot.

Hangulat #2

2011-11-03T12:31:00.000+01:00

Friulin belül erre-arra és Marano...

Úgy néz ki, hogy egyelőre átalakult a blogom amolyan "utazóssá". Nem lesz ez így örökké, lesznek majd ételfotók és receptek is hamarosan, de addig is érjétek be ennyivel. Remélem tetszenek a fotók és átadják azt, amire hivatottak :)

GOOD Expo Udinében

2011-11-01T22:14:00.003+01:00

Ritkán írok ilyen eseményekről, mármint kiállításokról, gasztrofesztiválokról, mert általában nem nyerik el sajnos a tetszésemet. Ez lehet az én hibám, de lehet nem, mindegy is. Ezúttal az Udinében kétévente megrendezendő GOOD Expon jártunk Gabiékkal. Ez valami egészen más, mint amikkel otthon lehet találkozni. A legnagyobb szerepet a helyi, azaz friulán termelők és szolgáltatók kapják, de mellettük megjelennek Olaszország minden régiójának klasszikus, legnevesebb termékei is. A kiállítók zöme sajt/szalámi/sonkakészítő, de persze volt rengeteg pék, cukrász, csokoládékészítő, méztermelő, sörész (:D), borász, cukrász, étterem, vendéglő és még sorolhatnám. A kiállításon több, mint 300 kiállító kap szerepet és egyik sem rest kóstoltatni. Mindegyik termelő büszkén vágja fel a hatalmas levegőn szárított sonkáját, óriási kerek sajtját és szeretettel, szívesen kínálja azt. Nincs olyan stand, ahol ne lehetne kóstolni, ha vásárolni (nem mellesleg általában kedvezményesen) szeretnél, sehol sem mész zsákbamacskára. A kiállítás területe nagy, a standok szépen, szellősen vannak elhelyezve egymáshoz képest, még a rengeteg látogató ellenére sincs tömegnyomor, kényelmesen nézelődhet az ember úgy, hogy nem hatolnak be sértően az intim szférájába. Előzetesen többféle kurzusra is lehet jelentkezni, hiszen a kiállítás időtartama alatt folyamatosan zajlanak ezek a tanfolyamok (pl. fagylaltkészítés, csokoládékészítés, gluténmentes ételek stb.). Ha komolyan részt szeretnénk venni egy ilyenen, akkor időben jelentkezzünk, mert valószínűleg hamar elfogynak a helyek, hiszen a létszám korlátozott.

Az olasz kiállítók mellett helyet kapnak a külföldi termelők is, pl. a horvátok, szlovének, szlovákok és magyarok is. A magyarokat a PICK képviselte.... háááát. Vagy jót, vagy semmit.

Akit érdekelnek az ilyen jellegű események, akkor két év múlva ismét GOOD. Össze lehet kötni egy hosszú hétvégével, esetleg egy focimeccsel (az Udinese évek óta elég jól nyomja). A belépő csak 7 €, ennyit simán megér!

Ja és hogy ez se maradjon ki:
Közben megjelent a Lakáskultúra legújabb száma (én még nem láttam), benne laktató levesekkel! :)

Hangulat

2011-10-24T00:18:00.000+02:00

Ember tervez..

2011-10-18T20:28:00.001+02:00

Hát igen... sok tervem volt erre az őszre, de aztán a munkán kívül nem nagyon foglalkoztam mással. Persze ez nem panasz (sőt!!!), csak az utóbbi időben nem frissítettem a "naposoldalt", amit nagyon-nagyon sajnálok. Sütöttem egy nagyon finom tortát a hétvégén, úgy terveztem, hogy majd fel is rakom ide legalább egy fotóval, de nem lett fotó, mert késésben voltam és igen, konkrétan el is késtem. Aztán voltak ilyen-olyan "gyorskaják" itthon, de retusálás közben be is nyomtam a gép előtt ülve. Akik szeretik a blogomat, azokat el kell, hogy keserítsem. Mostanság (kb. egy hónapig) nem fog frissülni - vagy csak nagyon ritkán - a blog, mert a munkára fogok koncentrálni. (nem mintha eddig nem ezt tettem volna, de ez más lesz). Addig is - csupán blogfrissítés céljából - feltöltök ide néhány kedvenc képet az utóbbi időszak "terméséből".

Szilvás-mandulakrémes pohárdesszert

2011-10-07T23:14:00.000+02:00

Imádom a pohárkrémeket, bár mondjuk szerintem ezt már sokszor említettem.

Amikor egy pillanatra is úgy látom, hogy picit több időm lesz arra, hogy a főzőcskézzek és sütögessek, akkor biztos, hogy teljesen másképp alakul a végén a dolog, nyakig leszek munkával. Lapzártázom és okt. 20-ig még tizenakárhány sorozatot kell rendbe raknom, mert utána ismét egy új, nagy-nagy feladat vár rám. Az, hogy pontosan mi, még egyelőre titok, de ha elérkezik az ideje, biztosan hírt adok majd róla.

Mindenképpen valami idénygyümölcsből akartam készíteni a pohárkrémet. Idén a szilvaszezonról csaknem lecsúsztam, lekvár nem is készült sajnos, de ehhez a krémhez ezt a gyümölcsöt használtam. Fűszeresen.

Thomas Keller Bouchon c. könyvét lapozgatva megakadt a szemem (sok máson kívül) a mandulás pot de créme-en, azon belül is az "áztatós" módszeren. Gondoltam kipróbálom sodóként is, hátha bejön. Hát bejött. Isteni finom, intenzíven mandulás, csodás krém. Legközelebb pisztáciával fogok kísérletezgetni.

Krémdesszert rajongóknak kötelező, a többieknek meg csak úgy! :)

Hozzávalók:

A piskótához:

0,5 ek. rétesliszt
0,5 ek. finomliszt
1 ek. holland kakaópor
2 ek. cukor
2 tojás kettéválasztva
2 ek. amaretto

A mandulakrémhez:

3 tojás sárgája
4 dl tejszín
2 ek. nádcukor
75 g mandula

A karamellizált szilvához:

4-5 szem ringló
3 ek. nádcukor
1 db. csillagánizs
1 kis darab fahéj
0,5 dl amaretto

2 dl tejszín
100 g étcsokoládé

Elkészítés:

A krémhez pirítsuk meg száraz serpenyőben a mandulát, melegítsük meg a tejszínt és öntsük össze. Keverjük hozzá a vaníliarúd kikapart magjait, illetve magát a kettéhasított vaníliahüvelyt is. Hagyjuk 1-2 órán át állni, majd szűrjük le.
A tojások sárgáját keverjük habosra a két evőkanál cukorral, majd keverjük a mandulás tejszínhez és lassú tűzön sűrítsük be. Hűtsük le!
A piskótához verjük kemény habbá a tojások fehérjét egy csipet sóval, adjuk hozzá folyamatos keverés mellett a tojásokat, a cukrot, a liszteket és a kakaót. Öntsük sütőpapírral bélelt tepsire és süssük meg 180°-ra előmelegített sütőben. Hagyjuk kihűlni, majd locsoljuk meg a két evőkanál amarettoval. Ezután vágjuk kisebb-nagyobb darabokra, ízlés szerint.
A szilvát vágjuk kockákra. Karamellizáljuk a három evőkanál cukrot egy serpenyőben. Amikor teljesen felolvadt és borostyánszínűre vált a cukor, dobjuk hozzá a fűszereket, a szilvát és rotyogtassuk pár percig. Ezután öntsük hozzá a fél deci mandulalikőrt és főzzük még 2-3 percig, amíg az alkohol elpárolog. Hagyjuk teljesen kihűlni, majd vegyük ki a szilva közül a fűszereket.
Verjük a 2 dl tejszínt lágy habbá, illetve olvasszuk fel gőz fölött a csokoládét
Állítsuk össze a desszertet: A poharakat béleljük ki a piskótával, majd csöpögtessünk rá az olvasztott csokoládéból. Kanalazzuk rá a szilvát, a mandulakrémet és végül a tejszínt. Tegyük pár órára hűtőbe és csak ezután fogyasszuk!

Megjelent a Lakáskultúra új száma!

2011-10-03T10:23:00.002+02:00

Pár napja megjelent a Lakáskultúra új, október száma és a Gasztroséták rovatban az alma és a dió/mandula/mogyoró kapott főszerepet. Vegyétek meg a számot és persze ne csak miattam, hanem a sok-sok izgalmas ötletért és témáért!

Friss almás saláta
Calvadosos csirke diós burgonyapürével
Almás trifle...

Paccheri all'amalfitana a Dekooderen

2011-09-30T10:36:00.000+02:00

Amikor eljutok külföldre, akkor első szempont az, hogy hozzak magammal haza helyi recepteket, hogy utána ízek szempontjából is könnyedén felidézhessem a nyaralás pillanatait. Ezt a receptet is Olaszországban tanultam, bár be kell vallani, hogy nem nagy ördöngösség, nem sok tanulnivaló volt vele. Fő az egyszerűség... Folytatás a Dekooderen.

Piadina borjú hátszínnel

2011-09-28T22:34:00.000+02:00

Sosem gondoltam volna, hogy rákapok az itthoni steaksütésre. Na jó, az enyhe túlzás, hogy rákaptam, mert kb. negyedévente (vagy még annyiszor sem) készül, de azért ez mégiscsak több, mint régen. Na jó, az is ritkaság, ha Fehérváron olyan húst tudok venni, amiből steak-et merek sütni. Nem mintha hússzakértő lennék, de eddig azért bejöttek a megérzéseim, mert nem a szakértelmemnek köszönhető az biztos. Mármint a jó hús felismerése, a steak sütése már zsigerből megy, szerencsére kitapasztaltam, hogy mi közepesen átsütve szeretjük és sikerül is mindig így megsütnöm.

Régen túlmisztifikáltam ezt a dolgot, sosem gondoltam volna, hogy rózsaszín húsokat fogok ennyi és lám.... így eszem a bárányt, a kacsamellet, a szüzet, a hátszínt, a bélszínt... Amikor fiatalkoromban (haha) egy-egy filmben hallottam a "félig átsütve", illetve a "véresen" kifejezéseket, a gyomrom felfordult. Csupán azért, mert nem tudtam milyen. Jó, az is valószínű, hogy ehhez kicsit "érni" is kell, mert ha anya 10 éves koromban elém rakott volna egy véres steaket, sikítógörcsöt kapva rohantam volna ki a konyhából. Finnyás voltam. Nagyon.... pedig lett volna rá számtalan lehetőségem, hogy újabb és újabb ízekkel barátkozzak, de én makacsul ellenálltam. Nehéz dolga lehetett velem drága anyának. Na majd ha nekem is lesz kölköm, megtudom... :)

A piadina receptje Gabától származik.

Piadina

Hozzávalók 8 db-hoz:

50 dkg rétesliszt
10 dkg sertészsír
1 tk. só
1 tk. szódabikarbóna
1,5 dl víz

Elkészítés:

A lisztet morzsoljuk el a zsírral, majd öntsük hozzá a vizet, sót, szódabikarbónát és gyúrjunk belőle ruganyos tésztát.
Osszuk 8 részre, gyúrjuk mindegyiket gombóc formájúra, majd dobjuk be egy órára a hűtőbe.
Nyújtsuk ki a gombócokat kb. 2 mm vastagságúra, majd forró serpenyőben (én grillserpenyőben sütöttem, hogy ilyen szép csíkos legyen) pár perc alatt süssük meg mindkét felét.

A steakhez:

1 db 4 cm vastagságú borjú hátszín szelet
olívaolaj
1/2 ek. vaj

Elkészítés:

A húst mossuk meg, majd itassuk le róla a vizet. Kenjük be vékonyan olívaolajjal, majd fektessük forró, vastagfalú serpenyőbe és közepes lángon süssük 5 percig. Fordítsuk meg, dobjuk mellé a vajat és süssük a másik oldalát is 4-5 percig, majd egy perc alatt húscsipesz segítségével pirítsuk körbe a széleket.
Tegyük hőálló tálba és toljuk 10 percre 80°-ra előmelegített sütőbe.
Ha a hús megsült (átmelegedett), szedjük ki a sütőből, takarjuk le fóliával és hagyjuk 5-6 percig pihenni.

A szendvics összeállítása:

Szeleteljük 2 mm vastagságúra a hátszínt, halmozzunk 3-4 szeletet a piadinára, szórjunk rá rucolát, parmezánforgácsot és friss, édes paradicsomot, sózzuk, borsozzuk. Hajtsuk félbe a lepénykenyeret és burkoljuk be!! :))

Nem muszáj persze hátszínt pakolni a kenyérbe, lehet simán grillezett zöldségeket, sajtot, sonkát stb.

Sült pisztráng vajas diókkal

2011-09-26T14:46:00.000+02:00

Én nem szeretem a pisztrángot, sem a lazacot, de Dani igen, így elég gyakran készítem neki. Most vasárnap is az volt a kívánsága, hogy legyen hal, konkrétan pisztráng. Mivel nagyon sok munkám van mostanság (iszonyatosan el is vagyok maradva), így mindig villámgyors ebédekben gondolkozom. Ez a hal is maximum 15 perc alatt elkészül, ami igen kedvező ilyenkor. Nem muszáj hozzá diós feltétet készíteni, anélkül is tökéletesen megállja a helyét. A köret sem volt túl fantáziadús hozzá, de én akkor is imádom a sütőben sült vajas-petrezselymes krumplit.

A héten (kivétel péntek és vasárnap) itthon vagyok, így amellett, hogy folyamatosan retusálok, remélhetőleg minden nap fogok valamit főzni - de legalábbis kétnaponta -, így talán nem lesz megint olyan, hogy két hétig pang az oldal.

Hozzávalók 2 főre:

2 db pisztráng
2 ek. liszt
1 tk. paprika
100 + 50 g vaj
1 marék dió (én pekán- és paradiót használtam, de persze lehet sima dióval, vagy akár mandulával) durvára vágva
1 citrom leve

Elkészítés:

A pisztrángot irdaljuk be egy centiméterenként, mindkét oldalán. A lisztet keverjük össze a paprikával, majd forgassuk bele a halakat, a felesleget rázzuk le róluk.
Egy vastagfalú serpenyőben olvasszuk fel a 100 g vajat, majd helyezzük bele a halakat és oldalanként süssük 6-6 percig.
Közben olvasszuk fel az 50 g vajat, dobjuk rá a durvára vágott diót, pirítsuk meg és facsarjuk hozzá a citrom levét.
Tálalásnál halmozzunk a halakra a citromos-vajas dióból.

A cica épp megőrülni készült attól, hogy nem kapja meg az egyik halat... :)

Áfonyás muffin

2011-09-23T23:47:00.000+02:00

Huh! Két hete nem írtam a blogra és elárulhatom, nem is nagyon főztem. A visszatérésem sem olyan hű de szenzációs, mert csak egy muffinnal készültem. Viszont egy csudafinom, könnyű és gyümölcsös változattal. A tésztájába író került, illetve egy jó adag feketeáfonya, amitől a nyers tészta sötétlila, a megsült sütemény pedig kék lett (belülről). Igazából nekem most ez lett a kedvenc fajtám a rebarbarás morzsás mellett.

Régen, amikor megismerkedtünk Danival, elég sűrűn sütöttünk muffint (már a dolgok elején ilyen programokat találtunk ki magunknak :D), cserélgettem a suliban a recepteket, aztán ritkultak ezek az alkalmak. Mostanában viszont megint rákaptam, mert villámgyors és nagyon finom. Ez sütéssel együtt kb. 25 perc alatt el is készül. Nálam kizárólag tejjel működik, összetartoznak... mármint egy falat sütihez, egy korty tej dukál. Na nem azért, mert olyan nehéz és tömött lenne a tésztája, hogy csak tejjel csúszik, hanem egyszerűen így szeretem. A friss/fagyasztott áfonya amúgy is eléggé nedvesen tartja a tésztát, így száraz biztos, hogy nem lesz.

Remélem, hogy nem baj, hogy ennyi fotóval jöttem, csak elkapott az ihlet, aztán a lendület. Ezek amolyan lányos képek lettek. Hortenziával, sok rózsaszínnel, szívószállal.

Hozzávalók:

150 g nádcukor
125 g fekete áfonya (fagyasztott, vagy friss)
2 ek. olívaolaj
1 tojás
1 tk. vanília kivonat
1,5 dl író
200 g liszt
1 tk. sütőpor
1 tk. szódabikarbóna

Elkészítés:

Keverjük össze a nedves hozzávalókat, majd szitáljuk bele a lisztet, adjuk hozzá a cukrot, majd keverjük bele a gyümölcsöt.
Töltsük a masszát muffinformákba, majd toljuk 220°-ra előmelegített sütőbe 18 percre.
Hagyjuk kihűlni és tömjünk be egy darabot egy jó pohár hideg tejjel! :)

Pikáns ketchup házilag

2011-09-10T00:57:00.000+02:00

A napokban kaptam egy adag paradicsomot apatol es egybol tudtam, hogy mi lesz belole, ha tudok egy kis idot szakitani ra. Regen a mama is mindig fozott be ketchupot, azt bizony a boltival ossze sem lehetett hasonlitani. Most en improvizaltam, ugy alltam neki az egesznek, mintha egy klasszik paradicsomos tesztaszoszt keszitenek. (bocsanat az ekezet nelkuli irasert, de most epp angol billentyuzetem van) Aztan a fuszerezesnel elkanyarodtam egy kicsit mas iranyba, keletiesre vettem a format. Kerult bele gyomber, romai komeny, fahej, koriander... Edesiteni lehet nadcukorral, mezzel, de en most melasz-, azaz golden syruppal tettem ezt meg.

Szoval tokeletes program a hetvegere a paradicsombefozes, bar allitolag ujra visszajon a nyar, tehat lehet inkabb a szabadban toltitek a napokat, de ha valaki megis ugy gondolja, hogy uvegbe zarja a nyar izet es befozesre adja a fejet, akkor ugorjon neki batran, tuti siker lesz. En holnap es meg a jovo heten eskuvozom egyet es utana zarom a szezont, de unatkozni nem fogok.... ez egeszen biztos!

Hozzavalok:

2 kg paradicsom (kevesbe leveses fajtat valasszunk)
1 fej hagyma
1/2 mk. romai komeny
1/2 mk. koriander
4-5 szem szegfubors
3-4 cm-es gyomber
1 ujjnyi egesz fahej
2 ek. golden szirup (vagy mez)
bors
so
1 tk. citromsav
1 szal angolzeller

Elkeszites:

A hagymat es a zellert vagjuk finomra, majd keves olivaolajon paroljuk uvegesre. Adjuk hozza a paradicsomot.
A fuszereket mozsarban torjuk ossze, majd ontsuk a paradicsomhoz, illetve reszeljuk bele a gyombert. Sozzuk es kanalazzuk hozza a szirupot.
Lassu tuzon fozzuk puhara a paradicsomot, majd az egeszet passzirozzuk at es tegyuk vissza foni 2-3 orara (lenyeg, hogy az osszes viz elparologjon belole), adjuk hozza a citromsavat. Ha ugy latjuk, hogy a szosz elerte a megfelelo allagot, toltsuk kiforralt uvegekbe, majd szaraz dunsztban hagyjuk kihulni.

Sült paprikakrémleves

2011-09-08T14:24:00.000+02:00

Ma olyan csúnya időjárásra ébredtem, amire nagyon nem szeretek. Szürke ég, eső... vége a nyárnak? Különösen fájlalom, mert bíztam benne, hogy kicsit kitolódik majd a kedvenc évszakom, de nem, az ősz szinte percre pontosan itt van. Különösebb baj nem is lenne ezzel, ha a munkán kívül picit "nyarazni" is tudtam volna. Nem baj, legalább azzal foglalkoztam, amit imádok! :)

Mostanában rám telepedett a lapzárták miatt is az őszi hangulat, mert ugye ott jó előre dolgozunk, úgyhogy nem is tudom miért lep ez meg ennyire? :)

Már egy ideje ott vártak ezek a paprikák a hűtőmben, tegnap végre szántam rá egy órát (ebből az effektív főzéssel töltött idő kb. 5 perc) és elkészült a leves. Most azt hiszem ez a kedvencem. A fő inspirációt a 67-ben szereztem, de ott nem kérdeztem meg a receptet, gondoltam majd improvizálok én itthon valamit. Nagyon finom hidegen és melegen is, tehát abszolút tervezhető az ilyen hűvös és a melegebb napokra is.

Isteni illata volt a paprikának, amikor a sütőben elkezdett pirulni (azaz feketedni és én grill fokozaton sütöttem) a héja... a grillen, faszénen sütés egy egészen más arcát mutatja meg a paprikának, mint amit a nyers fogyasztással tapasztalunk. Próbáljátok ki, ha eddig még nem tettétek! A sült paprikából csodás salátát készíthetünk, nagyon jó feltétként szolgálhat bruschetta-ra, vagy különböző tésztákra.

Hozzávalók 2 főre:

6 db piros húsú paprika (én 3 db pritamint és 3 db kápiát használtam)
2 dl tejszín
4 dl húsleves
1 kis fej lilahagyma
2 ujjnyi friss gyömbér
frissen őrölt bors, koriander
3-4 szelet száraz kenyér
2 marék mandulapehely
1 ek. vaj
olívaolaj

Elkészítés:

A paprikákat tegyük sütőpapírral bélelt tepsibe és grill fokozaton, 200°-on süssük 30-40 percig (akinek nincs grill fokozata az sem baj, max picit tovább tart, de sütheti magasabb hőfokon is stb, vagy ott a faszenes grill lehetősége, de a gázrózsákon is megpiríthatjuk).
Ha a paprika megsült, vegyük ki a sütőből, fedjük le alufóliával pár percre, majd húzzuk le a héját és szedjük ki a magjait.
Közben kevés olívaolajon pirítsuk meg a finomra vágott hagymát és lereszelt gyömbért. Ehhez adjuk hozzá a paprika húsát, fűszerezzük sóval, borssal és őrölt koriandermaggal és forraljunk egyet rajta. Turmixoljuk le, kenjük át egy konyhai szűrőn, tegyük vissza alacsony lángon a tűzhelyre, majd folyamatos keverés mellett, adjuk hozzá a szobahőmérsékletű tejszínt.
A krutonhoz vágjuk a kenyeret 1x1 cm-es kockákra, majd az egy evőkanál vaj és olívaolaj keverékén, egy kis őrölt koriandermag és a mandulapehely társaságában pirítsuk meg.
A levest kanalazzuk tálakba, szórjunk rá a mandulás krutonból, locsoljuk meg kevés olívaolajjal és gyorsan együk meg! :)

Guacamole tortilla-val

2011-09-07T03:02:00.002+02:00

Recept most nincs, mert szerepelt már a blogon ez a páros. Akkor viszont nem voltak ilyen gyönyörű, fotogén avokádóim, úgyhogy nem bírtam kihagyni, muszáj volt egy sorozatot lőnöm erről az étekről ismét. A recept tehát itt található (méregerős habanero paprika került bele, illetve mozsárban törtem össze az egészet, hogy még véletlenül se érintkezzen fémmel és nehogy bebarnuljon). Ez alkalommal nem teljes kiőrlésű tortilla készült, hanem kukoricalisztes. Az arány ugyanaz, 1,5 csésze kukoricaliszt, 1,5 csésze búzaliszt, 3/4 csésze meleg víz, 2-3 evőkanál zsiradék és 2 teáskanál sütőpor. Ezt jól összegyúrjuk, gombócokra osztjuk (ebből a mennyiségből 15 db lesz kb.), kinyújtjuk, és pár perc alatt száraz serpenyőben megsütjük. Fontos, hogy ne süssük túl, mert akkor kiszárad, törni fog és nem lehet feltekerni. Amikor épp elkezd hólyagosodni a tészta, fordítsuk meg és süssük a másik oldalát is ugyanannyit.

Próbáltam már többször is a legegyszerűbb - kukoricaliszt + víz - párossal, de az a liszt, amit én itthon kapok, az nem ugyanaz, amit Mexikóban használnak. Azt nyújtani sem nagyon lehet, ehhez jó nehéz vas tortilla formázót használnak, amit én itthon úgy oldottam meg, hogy sütőpapír közé raktam a tésztagombócot, és öntöttvas serpenyővel teljes erőmmel rányomultam, de még így sem lett elég vékony... :)

Az őszibarack dzsem egzotikus arca - VKF!

2011-09-02T23:58:00.003+02:00

Van egy kedvenc smoothie-m. Hogy mik a hozzávalói? Maracuja, barack, mangó és alma. Egyszerűen imádom, gyakorlatilag bármennyit meg tudnék inni belőle. Na ez az ízvilág inspirálta ezt a lekvárt és amikor megláttam Veránál az ő változatát, csak még jobban megerősített abban, hogy nem hülyeség ezt a smoothiet lekvár formába önteni. Talán még nincs késő ahhoz, hogy az őszibarackból befőzzünk és most már maracuja, mangó is egyre több helyen kapható. Mellesleg először használtam bio almapektint a befőzésnél, amit szintén Vera ajándékozott meg engem és küldött nekem postán. Pikk-pakk elkészült az a dzsem, ami majd sok-sok süteményben végzi a télen. Isteni!

Megbolondítottam ezt is egy kis vaníliával (mostanában nincs is szinte olyan lekvár, amibe ne tennék vaníliát), így még izgalmasabb lett az amúgy sem unalmas lekvár.

Hozzávalók:

2,5 kg őszibarack
1 nagy mangó
8 db maracuja
2 rúd vanília
3x 50 g almapektin
500 g cukor
1 citrom

Elkészítés:

A barackot és a mangót kockázzuk össze, majd facsarjuk rá a citromlevet. Kanalazzuk hozzá a maracuja húsát/magjait, dobjuk bele vanília kikapart magjait és a kikapart rudakat, majd tegyük fel főni.
Ha felforrt pürésítsük és adjuk hozzá a pektint, keverjük el alaposan, majd adjuk hozzá a cukrot és forraljuk újra.
Töltsük kiforralt üvegekbe, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni őket.

Ugyanez az ízvilág szerepel a legújabb Dekooder-es receptben is. Ha érdekel, nézzétek meg! :)

Szerelemben a szederrel

2011-08-31T00:30:00.003+02:00

Szereted a szedret? Nekem az egyik kedvenc gyümölcsöm. Egyszerűen imádom. Az ízét, az illatát, a színét... az egészet úgy, ahogy van. Az e havi Lakáskultúrában az újonnan induló Gasztroséták rovatban a szeder a főszereplő, hiszen egy komplett menüsor épül köré. A receptekért - és persze kellemes látni- és olvasnivalóért - vegyétek meg az újságot! :)

Ezen kívül - a Lakáskultúra vonatkozásában - a Mindmegettén olvashattok velem egy interjút.

Vajhal kapribogyós-bazsalikomos szósszal és friss salátával

2011-08-29T02:35:00.000+02:00

Hogy én mennyit vadásztam a metroban erre a vajhalra!! Minden alkalommal, amikor kimentem, az első utam a halaspulthoz vezetett, hogy majd jól bevásárolok ebből a halból, de a helyén nem volt más csak zúzott jég... A kérdésemre, hogy "mikor lesz biztosan vajhal?" a válasz az volt szinte kivétel nélkül, hogy "épp most vitték el, holnap délelőtt 10-11 körül érkezik, próbálja meg akkor!". Na kocsi nélkül azért nem megyek minden nap a metroba, pláne, hogy addig még a helyi járatos buszok sem mennek ki, sőt... mindennek a tetejében még gyalogút sem vezet odáig, így át kell verekednem magam a dzsindzáson, hogy nagy nehezen elérjem a hőn áhított célt, a fehérvári metro áruházat. Szóval karácsony óta egyszer sem kaptam vajhalat. Aztán az egyik esküvős szombatom után vasárnap délelőtt kimentünk autóval és tádááám! Ott hevert egy 40 dkg-os darab a jégen. Azonnal megvettem, persze az elkészítésére nem került ilyen gyorsan sor, mert előbb a friss feketekagylót kellett mégiscsak megfőzni, (linguine sáfrányos chilis feketekagylóval), ketten meg nem eszünk annyit, hogy ez a kétféle étel elfogyjon, így a hal a fagyasztóban landolt. Nesze neked friss hal... Szóval azóta volt megint vajhal a metroban és kedvet kaptam, hogy most már tényleg ebből kreáljak valami ebédnek valót.

Mivel a vajhal egy elég nehéz, tömött és olajos/zsíros húsú hal, így eszembe sem jutott, hogy a salátán kívül más köretet kínáljak hozzá, mert nagyon könnyen megfekszi a gyomrot, de akár egyéb kellemetlenségeket is okozhat. Szóval ésszel!

Hozzávalók 2 főre:

15-15 dkg-os vajhal filé
0,5 dl + 1-2 ek. olívaolaj
1 ek. aprított petrezselyem
1 ek. aprított bazsalikom
0,5 citrom leve
1 tk. kapribogyó (ha sós vízben állt, akkor alaposan öblítsük le, esetleg áztassuk be sima vízbe)
friss zöldsaláta ízlés szerint
só
bors

Elkészítés:

Forrósítsunk fel egy serpenyőt, majd öntsük bele az egy-két evőkanálnyi olívaolajat és helyezzük bele a halszeleteket. Oldalanként süssük 2-3 percig.
Közben keverjük össze a finomra vágott petrezselymet és bazsalikomot a citrom levével, a 0,5 dl olívaolajjal és a kapribogyóval. Sózzuk és borsozzuk.
Ha a hal megsült, helyezzük tányérra, sózzuk, borsozzuk és kanalazzunk rá a zöldfűszeres szószból, illetve halmozzuk mellé a salátát.

Cukkinis, sajtos villámlepény

2011-08-23T23:19:00.001+02:00

Ritkán használok bolti leveles tésztát, nem mintha különösebb bajom lenne vele. Praktikus, bármelyik élelmiszerboltban beszerezhető és nagyon sokoldalúan variálható. Persze a házi mégiscsak más, de azért annak az elkészítése jóval több szabadidőt igényel, ami nekem most nagyon nincs. Tehát ez most a lusta, vagyis az "időhiányos" verzió. És amúgy is... szépen néz ki nem? :)

A piacra néha kijutok és akkor elcsábulok a szezonzöldségeknek és gyümölcsöknek, mert hogy a francba tudnék ellenállni egy nagy tál szedernek, vagy friss paradicsomnak? Az elkészítés pedig tolódik, tolódik.... de végül csak sor kerül rá.

Sokféle fotó most sem készült, de azért igyekeztem :)

Hozzávalók

1 cs. leveles tészta
2 db közepes cukkini
2 ek. krémsajt
3 ek. frissen reszelt parmezán
só
bors
bazsalikom ízlés szerint

Elkészítés:

A leveles tésztát görgessük ki (én a nyújtott, feltekert változatot szoktam venni, Tante Fanny márkájút). Keverjük össze a krémsajtot két evőkanál reszelt parmezánnal, sózzuk, borsozzuk, majd kenjük rá a tésztára úgy, hogy minden oldalon hagyjunk szabadon 2-2 cm-es peremet.
A cukkinit vágjuk hajszálvékony szeletekre, majd szépen rendezzük el a sajtkrémen, hajtsuk rá a szabadon hagyott peremeket, szórjuk meg a maradék egy evőkanálnyi parmezánnal és toljuk be a 200°-ra előmelegített sütőbe 20-25 percre.
A sütőből kivéve szórjuk meg a tetejét még kevés sajttal és friss bazsalikomlevelekkel (én görög bazsalikomot használtam)

Pekándiós, juharszirupos füge

2011-08-19T12:54:00.000+02:00

Már csaknem mindenhol beérett az első adag füge, talán már egy-két konyhában lekvár, sütemény is készült belőle, de az is lehet, hogy csak simán, a fáról szüretelve egyenesen a szájakban kötött ki. Ez is érthető lenne.

Ha valakit érdekel a recept, illetve még egy-két info a fügéről, akkor kattintson ide a folytatáshoz!

Cavatelli cukkinivel és mandulával

2011-08-17T13:46:00.000+02:00

Imádom ezt a tésztafajtát. Apró, tömör, jól harapható, de ha nem kapunk ilyet, akkor sincs gáz, helyettesíthetjük mondjuk orecchiette-vel. Jól elterveztem, hogy idén nyáron vagy ősszel Puglia-ba megyünk majd nyaralni, ahol ellesem majd a helyi tészták készítésének a trükkjét a házuk előtt, kis asztalnál munkálkodó mammáktól, de ez valószínűleg ebben az évben kimarad.

A különböző tésztafélék nagy segítséget jelentenek a konyhában, mert gyakorlatilag negyed óra alatt több fős vacsorát lehet rittyenteni, ez pedig nekem ebben a sűrű időszakban nagyon jól jön. Mellesleg imádom is ugyebár a tésztát... A cukkini és a mandula igen jól illik egymáshoz, a parmezán meg mihez ne menne? (használhatunk pecorinot is)

Sajnos most nem volt időm arra, hogy túl sok képet készítsek, így elmaradtak a már-már szokásossá vált alapanyag fotók, de sebaj, remélem tetszik nektek így is. A felirat kicsit szerencsétlen, mert a kréta nem akart fogni normálisan a deszkára, így át kellett írnom, meg lehet jobb lett volna nyomtatott betűkkel, de mindegy is... így az enyém ez a fotó :))

Hozzávalók 2 főre:

300 g cavatelli (vagy orecchiette)
1 közepes méretű cukkini
1 gerezd fokhagyma
2 marék szeletelt mandula
olívaolaj
só
bors
1/2 citrom
parmezán
8-10 levél bazsalikom

Elkészítés:

Tegyük fel forrni a tésztavizet.
A cukkinit vágjuk kb. 1x1 cm-es kockákra, a fokhagymát roppantsuk meg és vágjuk finomra.
Hevítsünk fel egy serpenyőt, öntsünk bele 2-3 evőkanálnyi olívaolajat, majd dobjuk bele a cukkinit és a fokhagymát, ha elkezdett pirulni, dobjuk hozzá a mandulát is. Amikor a serpenyőben lévő összes hozzávaló egy kis színt kap, sózzuk, borsozzuk és adjunk hozzá 2-3 evőkanálnyit a tészta főzővizéből.
Ha a tészta megfőtt, öntsük a cukkinis raguhoz, szórjuk rá a finomra vágott bazsalikomot, 2 evőkanálnyi frissen reszelt parmezánt és forgassuk össze az egészet.
Szedjük tányérokba, majd facsarjuk rá egy vékony gerezd citrom levét és jó alaposan szórjuk meg még parmezánnal.

Joghurtos, mandulás sütemény karamellizált barackkal és vaníliás joghurttal

2011-08-10T23:03:00.056+02:00

Nem tudom, hogy ki hogy van ezzel, de én nagyon szeretem az ilyen joghurtos, nedves tésztájú süteményeket. A jól megsütött piskótával sincs nekem semmi bajom, de az azért kíván valami tölteléket, de ez a torta önmagában, csak nyers gyümölccsel is tökéletesen működne.

Most baracktúltengésben "szenvedünk", már főztem be a napokban lekvárt is (hamarosan felkerül remélhetőleg az is ide a blogra) és nagyjából a süteményeket is mindig e gyümölcs köré tervezem.

Ez a recept az Australian Gourmet Travellerről származik. Mostanában, amikor nincs olyan sok időm agyalni a recepteket, inkább rákeresek az alapanyagra gyorsan és választok egy receptet. Eddig még egy onnan elkészített receptben sem csalódtam, ugyanúgy, ahogy a GoodFood-osokban sem nagyon.

Ja és még fontos hozzáfűznivaló ehhez a tortához: nem nagyon meló, csak össze kell kutyulni a hozzávalókat és betolni a sütőbe. A karamellizált barack elkészítése persze plusz energia, de azért az sem olyan teljesíthetetlen. A vaníliás joghurt meg... na ezt én kötelezően ajánlanám hozzá!

Aztán még mindig nyomhattok egy voksot a blogomra a Goldenblog szavazásán, itt az oldalsávban a jobb felső sarokban.

Hozzávalók a tortához:

140 g liszt
4 tojás szétválasztva
2x110 g cukor
210 g sűrű (görög, török) joghurt
80 ml olívaolaj
1 citrom reszelt héja és leve
70 g darált mandula

A vaníliás joghurthoz:

280 g joghurt (görög, török)
1-2 ek. porcukor
1 vaníliarúd kikapart magjai (vagy 1-2 tk. vaníliakivonat)

A karamellizált barackhoz:

3 nagyobb barack
200 g cukor
1 citrom leve

Elkészítés:

A vaníliás joghurthoz keverjük össze a joghurtot a porcukorral és a vanília kikapart magjaival. Tegyük hűtőbe.
A tojások sárgáját keverjük habosra 110 g cukorral. Adjuk hozzá a joghurtot, az olívaolajat, a citrom héját és levét, keverjük össze, majd kanalazzuk hozzá a lisztet és a mandulát és alaposan keverjük össze az egészet.
A tojások fehérjét verjük kemény habbá a másik 110 g cukorral majd keverjük hozzá óvatosan a joghurtos masszához.
Vajazzunk ki egy 24 cm-es tortaformát, majd öntsük bele a masszát és toljuk 180°-ra előmelegített sütőbe 35-40 percre.
A barackot vágjuk fel ujjnyi vastagságú szeletekre. Öntsük egy serpenyőbe a cukrot 60 ml víz társaságában, majd közepes lángon várjuk meg, amíg felolvad a cukor (karamellizálódik). Öntsük hozzá a citromlevet (fröcskölhet!) majd dobjuk bele a barackszeleteket. Zárjuk el a gázt és hagyjuk így kb. 1 órán át.
Tálalásnál kanalazzunk ebből a barackból (a levével együtt) és a joghurtból a tortaszeletekre.

Gazpacho

2011-08-10T14:28:00.000+02:00

A spanyolok nagy találmánya ez a hideg, villámgyorsan elkészíthető zöldségleves, amely amellett hogy nagyon jó frissítőként szolgál, még egészséges is. Nem kell hozzá főzni, a zöldségek egy az egyben nyersek maradnak, így a vitamintartalmuk sem csökken.

Folytatás és recept a Dekooderen.

Szedres tiramisù

2011-08-08T19:07:00.003+02:00

Mint ahogy már régebben, többször is mondottam vala, imádom a tiramisù-t, gyakorlatilag minden formában. Na jó, természetesen a klasszik kávés-amarettós-kakaóporos az örök kedvenc, de azért a gyümölcsös változatokat is igencsak szívlelem (nem mellesleg Dani konkrétan ezeket szereti jobban). Nem is muszáj őket tiramisùnak hívni, lehetnek simán krémdesszertek is, úgy hátha megeszik a gyümölcsös változatokat megvetők is.

A szeder az valami csoda gyümölcs... augusztus elejétől gyakorlatilag október elejéig folyamatosan érik, egyfolytában szüretelhető. Én már konkrétan az illatától is elájulok, annyira szeretem, de azért az íze... mostanában több tálnyi is elfogyott itthon. Mindig terveztem, hogy sütök belőle valami finomságot, de nem jutott el odáig. Képzeljétek, hogy szoktam enni.. kezembe veszem, majd minden egyes szemet az orromhoz nyomok, magamba szívom az illatát és gyorsan bekapom... igazából nem is tudnám eldönteni, hogy melyiket szeretem jobban... az epret? a málnát? vagy a szedret? Inkább nem állítok fel rangsort, hiszen mind-mind isteni!

Hozzávalók:

500 g mascarpone
babapiskóta (kb. 10-12 db)
25-25 dkg szeder,
0,5 dl likőr (én créme de cassis-t használtam)
4 tojás
4 ek. porcukor

Elkészítés:

Az egyik 25 dkg szedret összeturmixolom 1 evőkanál cukorral és a likőrrel, majd átkenem egy konyhai szűrőn, a másik 25 dkg-ot egészben hagyom.
A szobahőmérsékletű mascarponet alaposan kikeverem a tojások sárgájával és a maradék 3 evőkanál porcukorral.
A tojások fehérjét egy csipet sóval kemény habbá verem, majd a mascarpones krémhez forgatom.
A babapiskótákkal kibélelem a tálat/poharakat, erre rákanalazok az összeturmixolt szederbőlből, majd a mascarponekrémből. 3-4 szem szedret dobok rá, majd ismét piskótát, gyümölcspürét és krémet. A tetejét egész szedrekkel díszítem.
Hűtőbe teszem jó pár órára, de még jobb, ha egy teljes éjszakára. Ezután élvezettel fogyaszthatjuk! :)

Reszeltem a tetejére egy kis limehéjat a fotó kedvéért, de az íze is jó volt hozzá. Megszórhatjuk még zöldpisztáciával is.

Jaa és még annyi, hogy elindult a Goldenblog szavazás, ha tetszik nektek az én virtuális szakácskönyvem, akkor ide kattintva tudtok szavazni, vagy a jobb felső sarokban található gombon! :)

Dagasztás nélküli kenyér így, meg úgy

2011-08-04T23:07:00.002+02:00

Régebben már sütöttem párszor, de azóta valahogy elfelejtettem... konkrétan eszembe sem jutott, egészen e hétig. Hát mondom ha tutira itthon vagyok este és reggel is, akkor nincs ezzel semmi gáz, bármikor nekiállhatok és lesz isteni friss házi kenyerünk. Este bekutyulom, reggel pedig felkelek és megsütöm, utána pedig vidáman mehetek fotózni bárhova. Ma este is nekiesek... sokmagvas változat lesz, egyelőre az a tervem. Szerdán még a piacra is sikerült kijutnom. Bár konkrétan sárga rókagombára és vargányára vadásztam, sajnos egyiket sem kaptam. Helyette beértem fél kiló fenyőtinóruval. Háááát... nem is tudom, miként értékeljem ezt a gombát... annyira nem szerettem meg, eléggé semleges íze van, számomra meg sem közelíti a fent említett két fajtát. Bár mondjuk mi is közelíthetne meg egy vargányát?! (szarvasgombát ne is mondjátok, mert azt biza nem szeretem, meg ugye teljesen más kategóriába is tartozik, hiszen az nem tömjük két pofára, hanem csak ízesítünk - khm elrontunk - vele ételeket. persze ez az én személyes véleményem)

Na de vissza a kenyérre. Gyakorlatilag bármivel ízesíthetjük, legyen szó olívabogyóról, sajtról, magvakról, aszalt paradicsomról, pirított hagymáról... mindig finom lesz a végeredmény. Én most egy zabpelyhes változatot sütöttem, aminek nem csak a tetejére, hanem a tésztájába is került a pehelyből és egy tökmagos-aszalt paradicsomos verziót.

A gomba sem bonyolult... bár ennek a fajtának a tisztítása kicsit több időt igényel, de bármilyen más gombafajtából elkészíthetjük, akár egyszerű csiperkéből is.

Hozzávalók a kenyérhez: (2 dl-es csészével mérve)

3 csésze BL-80 liszt
1,5 csésze langyos víz
5 g friss élesztő
1,5 tk. só
az ízesítéshez, bármi ízlés szerint (szárított paradicsom, szárított magvak, olívabogyó stb.)

A gombaraguhoz (5-6 szelet kenyérre):

50 dkg gomba
3-4 ág kakukkfű
2-3 ág borsikafű
2 ek. vaj
0,5 dl fehérbor
olívaolaj
só

Elkészítés:

A langyos vízbe morzsoljuk bele az élesztőt, várjuk meg míg feloldódik, majd öntsük hozzá, a sóval együtt a liszthez. Keverjük össze (amolyan nokedlitészta állagúra), majd takarjuk le és hagyjuk 10-12 órát pihenni szobahőmérsékleten.
Másnap öntsük a kovász szerű tésztánkat lisztezett felületre, adjuk hozzá az extra ízesítőket (bogyó, magvak stb.), gyúrjuk át - amennyire a tészta állaga engedi azt - és tegyük kilisztezett, előmelegített jénaiba. Fedjük le és toljuk 30 percre 250°-os sütőbe, majd csökkentsük a hőfokot 220°-ra és süssük így is még 30 percet.

Isteni finom, rusztikus, lyukacsos belsejű, ropogós héjú kenyeret kapunk!

A gombát (ez esetben fenyőtinórut) tisztítsuk meg, egészen pontosan húzzuk le a kalapjáról a "bőrét", mert ha az rajta maradna, akkor attól eléggé visszataszítóan nyálkás lenne az ételünk. Vágjuk össze.
Hevítsünk fel egy serpenyőt, öntsünk bele 1-2 evőkanálnyi vajat, majd dobjuk bele a gombát. Hirtelen pirítsuk meg, majd öntsük fel a borral, adjuk hozzá a fűszereket. Ha elfőtte a levét, sózzuk és dobjuk mellé a vajat. Forraljuk össze, majd halmozzuk pirítós tetejére. (én most a friss kenyérre toltam, de tökéletes feltét lehet finom gombákból rizottóra is)

Ismét Getty Images!

2011-08-02T19:48:00.000+02:00

Pár perce kaptam egy levelet, hogy újabb 6 fotómat kiválasztották a Getty Images oldalra! Olyan boldog vagyok!!! Nagyon örülök az ilyen pozitív visszajelzéseknek! Ismét vannak köztük régebbiek is (pl. a cannoli és az eper), de remélem azok is megvannak eredeti méretben még... :)

Csirke tikka masala egy kis zöldbabbal megtoldva

2011-07-31T21:37:00.001+02:00

Annyira hideg van mostanában, hogy kedvem van az ilyen és ehhez hasonló csípős, pikáns ételekhez. Lesz még igazi nyár idén? Lehet-e még a tikkasztó melegben gyümölcsös jégkását szopogatni, illetve csak élvezni a meleg nyári szellőt... Amúgy sem rajongom a 25°C alatti hőmérsékletért, de az, hogy júliusban 12-15 fokok néha a napi maximális hőfokok, azért az durva.

Eredetileg naan kenyeret akartam sütni a curryhoz, de nem volt itthon semmilyen lisztem (háhá, vicces egy gasztroblogger konyhájában), így couscous készült hozzá. Imádom ezt az ízvilágot, nem is tudom, hogy miért készítem ilyen ritkán. Az általam rendszeresen használt recept innen származik, nekem nagyon bevált.

Hozzávalók 4 főre:

80 dkg csirkehús (ez lehet comb, vagy mell, nagyobb darabokba vágva)

A páchoz:

250 g joghurt
1 ek. frissen reszelt gyömbér
2 tk. őrölt római kömény
1 tk. őrölt fahéj
1 tk. friss, aprított chili
2 tk. frissen őrölt bors
só

A pác hozzávalóit keverjük össze, majd forgassuk bele a húsdarabokat. Tegyük a húst a hűtőbe minimum két órára, de még jobb, ha egy teljes éjszakára.

Hozzávalók a szószhoz:

1 darab piros chili
250 g magas zsírtartalmú tejszín
2 gerezd fokhagyma
500 g darabos konzervparadicsom
2 tk. római kömény
2 tk. fűszerpaprika
1 ek. vaj
friss koriander (elhagyható)
zsenge zöldbab (elhagyható)
só
bors

Elkészítés:

A pácolt húst egy forró serpenyőben hirtelen megpirítom (5-6 perc), majd egy tálba szedem.
Egy nagy lábasban/serpenyőben felolvasztom a vajat, beledobom a felaprított fokhagymát és chilit. Megpirítom, majd rádobom a pirospaprikát, köményt, sózom és hozzáadom a paradicsomkonzervet. Kb. 20 percet alacsony lángon főzöm.
Beledobom a szószba az előzőleg megpirított húsdarabokat, a friss zöldbabot és felöntöm az egészet a tejszínnel. Alaposan összekeverem és főzöm tovább az egészet 20 percig.
Párolt basmati rizzsel, naan kenyérrel tálalom (vagy ahogy most nálam volt, couscous-szal), illetve ha van hozzá kedvünk, akkor szórjuk meg bőven friss korianderzölddel.

Levendulás nektarin sorbet

2011-07-28T19:32:00.005+02:00

Ezer éve nem szerepelt édesség a blogon (de most kapásból van ezen kívül még kettő is a tarsolyomban). Nem is tudom hogy miként bírtam ki ilyen sokáig ilyen finomság nélkül, hiszen lételemem. Eddig még nem nagyon próbáltam az ételeket levendulával ízesíteni, viszont a múltkor landolt a kosaramban egy dobozka szárított, apró lila virág. Gondoltam majd a barackkal jól kijönnek. Hát jól eltaláltam. Kóstoltam már korábban egy levendulás desszertet, egészen pontosan Verával közösen egy Angéla által alkotott csodát, de azért óvatos voltam, nem akartam szappan, vagy esetleg molyirtó ízű fagylaltot készíteni.

Most a képek hangulata is egy kicsit más. Ezeket a színeltolásokat szoktam az esküvős fotóimnál is használni, talán régen néhány ételfotónál is próbáltam már, de szerintem ezekhez a fotókhoz most kimondottan illik. Ha visszajön a nyári meleg még a barackszezonban (azért illene!), akkor próbáljátok ki! Ha a levendulától nagyon idegenkedtek, akkor ez a gyümölcs még nagyon ízletes párost tud alkotni a kakukkfűvel, bazsalikommal, illetve rozmaringgal is.

Hozzávalók:

50 dkg nektarin
4 ek. cukor
1 mk. szárított levendulavirág
1/2 citrom leve

Elkészítés:

Cukorból, egy deci vízből és a levendulavirágból főzzünk szirupot. Hűtsük le.
A barackot hámozzuk meg, majd facsarjuk rá a citromot, öntsük hozzá a kihűlt szirupot és botmixerrel turmixoljuk össze.
Tegyük fagylaltgépbe, ami szépen elvégzi a dolgát, vagy egy fagyasztható, lapos edénybe. Ha az utóbbi eljárást választjuk, akkor kb. 45 perc után turmixoljuk át negyedóránként 4-5 alkalommal.

Linguine sáfrányos, chilis feketekagylóval

2011-07-25T23:05:00.000+02:00

Bár azt mondják, hogy a kagylónak úgy igazán az "r"-es hónapokban van szezonja, azért én hajlamos vagyok elcsábulni. Ha már idén nem megyek nyaralni, akkor legalább a konyhában próbálom imitálni azt az érzést... azt a tengerpartit.. :) Fogjuk rá, hogy sikerül, mert a kajával nincs probléma, de azért hiányzik a sós levegő és szellő. Ez az év a fotózásé és kész. :)

Szóval a metroban jártunk, amikor kagylót vett az előttem lévő néni. Nálam nem volt tervben, mert épp mást kellett főznöm, de a muszájt eltoltam másnapra, így bevállaltam a kagylót. A kedvencem az, amikor fehérboron, kevés chilivel és paradicsommal párolom meg, majd friss ciabattát tunkolok hozzá, de most másra vágytam. Nem paradicsomosat akartam. Régebben próbáltam már sáfránnyal a kagylót és akkor is nagyon bejött, most még tésztát is álmodtam hozzá. Finom lett. Isteni. (már annak ugye, aki csípi az ilyesmit)

A napokban újra elkezdtem főzni, így remélhetőleg gyakrabban frissítem a blogot. Hamarosan édességgel is.... :)

Hozzávalók 2 főre:

25 dkg linguine (vagy spaghetti)
50-60 dkg friss feketekagyló
2 csipet sáfrány
chili ízlés szerint
1-2 gerezd fokhagyma
só
bors
1 ek. vaj

Elkészítés:

Tegyük fel forrni a vizet a tésztához.
A kagylókat mossuk át, kapargassuk le a héjról a szennyeződéseket, tépjük le a "szakállát". (ami kinyílt dobjuk ki!)
Közben főzzük ki a tésztát, mert a kagyló elkészítése 3-4 percet vesz maximum igénybe a tisztítás után.
Egy vastagfalú serpenyőt hevítsünk fel, dobjuk bele a vaja, a sáfrányt, a finomra vágott fokhagymát és chilit, végül a kagylókat. Fedjük le és pároljuk addig, míg ki nem nyílnak. (ami nem nyílt ki, dobjuk ki!)
Adjuk hozzá a kifőtt tésztát, forgassuk át, majd tálaljuk.

Vigyázz, kész, főzz! 43. - Heves jeges összefoglaló

2011-07-20T12:42:00.004+02:00

Végre elérkezett annak az ideje, hogy megírjam a 43. VKF! forduló összefoglalóját. Igazából sokkal nagyobb receptdömpingre számítottam, mert igencsak szezonális témáról van szó, de a lanyha sikert ráfogom arra, hogy nyár van, kevésbé vagyunk a blogjainkkal elfoglalva... Különösebb közzétételi tematikát nem alakítottam ki, hiszen gyakorlatilag csak fagylaltok érkeztek, italok stb. nem nagyon, így olyan sorrendben nevezem meg a recepteket, ahogy azok hozzám beérkeztek. Szerencsére a kreativitás senkinél nem hiányzott, a pályaművek csodaszépek, nagyon szépen köszönöm nektek a részvételt!

(előre is elnézést kérek, hogy nem fejtem ki nagyon a recepteket, de már így is szörnyű sokat késtem az összefoglalóval, úgyhogy most ezt "össze kell csapnom")

Első pályaműként Rita (Ritmus a konyhában) bodzagranitája érkezett meg hozzám, amely ideális hűsítő a forró napokra.

Az Édes és Keserű blog írója, Vera egy csodálatos pálcikás jégkrémmel kápráztatott el minket, amelyhez a gyümölcs mellett írót használt fel, hogy még savanykásabb ízvilágot kölcsönözzön a fagyinak.

Alexandra Sydneyből egy tejtermék-, glutén- és cukormentes, vegán, paleo banánfagylaltot készített nekünk, amely bármilyen diétát folytató ember étrendjébe belefér.

Az Extraszűz blog írója egy mentás- mandarinhéjas zöldborsó fagyit készített citromos morzsával, amely szintén egy teljesen nyers, vegán recept.

Praliné Zsuzsi több pályaművel is készült, amik engem gyakorlatilag egytől egyig elkápráztattak. Van itt egy epres-jeges praliné, egy karamellizált almás-gyömbéres jégrkém és egy snickers jégkrémcsoda.

Erika, a Dublin felett az ég blog szerzője egy villámgyorsan elkészíthető piszkekrémmel készült, bodzás zselével.

A Vidékek legbelül blog szerzője egy Eileen Bergin féle mandulafagylalttal készült

A következő jeges finomságnak is ismét zöldség alapja van, vagyis narancssárgaság, ugyanis a Nyam-nyam blog szerzője egy répa-citrus sorbet-val készült.

Emőke (Balhétterem) egy látványra is igencsak felüdülést jelentő csodával pályázott, méghozzá egy feketeribizlis jégkrémvirággal.

A Makkakonyha háziasszonya sem maradt ki a sorból, ütős párosítással készült, egészen pontosan egy meggyes céklafagylalttal.

A következőnek Noémi (Mandulasarok) csokoládés kókuszfagylaltja érkezett, amely a gyerekkor ízeit idézhetik fel a fagylaltot megkóstolókban... hogy miért? Ez is kiderül a "sarkon" :)

Kollégista Gurmanunk egy eperszószos ánizsfagyival készült (ti is ki fogjátok próbálni?), ami igazi különlegesség lehet. Talán olyan, mintha fagyasztott ouzo-t nyaloganánk? :))

Sajtkukac Niki is csodát alkotott, méghozzá egy tzatzikit uborkagranitával. A granita akár önmagában is tökéletesen megállja a helyét.

Rita egy avokádós eperfagylalttal jelentkezett nálam. Az avokádó magas zsírtartalmától valószínűleg egy eszméletlen krémes állagú édességről lehet szó.

Az Epercsók blog szerzőjének a fantáziáját rendesen beindította a téma, nem is volt fukar, négy recepttel is pályázott. Volt köztük egy chilis-vörösboros epersorbet

egy őszibarackos avokádófagyi

egy mentás-málnaecetes dinnyefagyi

és végül, de nem utolsó sorban egy karamellás eperfagyi pisztáciával és karamelles mandulával

A Tücsökbogár konyhája című blog szerzője gyümölcsös jégrudakat küldött erre a fordulóra, amelyek nagyon egyszerű és gyors alternatívát biztosítanak arra, ha valami jeges, egészséges édességre vágyunk.

Robi, a Kísérleti konyha c. blog írója is megörvendeztetett két csodálatos, konkrétan művészi recepttel.

Az egyik egy fehér ribizli sorbet bodzás feketeribizli mártással és meleg mézes piros ribizlivel

a másik egy fehér cseresznye sorbet korianderes meggymártással és megkrokanttal

Kicsivú banános-mogyoróvajas fagylalttal pályázott, hiszen hála az égnek rá is inspirálóan hatott a téma.

A Bonbon mánia című blog írójától egy meggyfagyis bonbon érkezett, illetve egy majdnem tökéletes meggyes pálcikás jégrkém. :)

Lora is egy különleges ötlettel jelentkezett, méghozzá egy vaníliás kekszfagylalttal. Vigyázat, gyorsan fogy!

Via egy tojásmentes csokoládéfagylalttal készült, amely megalkotója szerint kanalazva, jégkrémformában, de még tölcsérből is isteni!

Lilian (Zamat és Illat) egy fantasztikusan szép desszertet küldött nekem, egészen pontosan egy meggyes gesztenyeparfét csokikosárban. Járjatok csodájára! :)

Gaba sem tétlenkedett, hiszen három pályaművet is küldött nekünk a Tavola In Piazza-ról :)

Az első egy aperol-rózsaszín grapefruit sorbet szegfűborsos narancssziruppal

A második egy gines ricottafagyi csillagánizsos málnasziruppal

és a harmadik egy sárgadinnye fagyi rumos-mézes dióval

Úgy tűnik, több mindenkit is lázba hozott rendesen a téma, ugyanis Flóra, az Ízek és élmények blog szerzője is négy receptet küldött nekem. A fő csapás a csoki volt... :)

A Nyárikonyha blog háziasszonya jéghideg zöldbablevest küldött kapros túró semifreddoval. Izgalmas nem? Így lehet feldobni az unalmas levest... :)

Réka csokis áfonyaturmixszal készült, hiszen a nyár nagy slágerei a különböző shake-ek, turmixok, smoothie-k.

Vianne (Levendula&Csokoládé) sem lustálkodott, kapásból négy jeges finomságot küldött.

Elsőként érkezett egy mentás fagyibonbon

másodikként egy pálcikás dinnye-citrom sorbet-t

harmadikként egy bodzás habzóbor sorbet-t

és végül, de koránt sem utolsó sorban (mellesleg az egyik kedvencem) egy bazsalikomos, aszalt paradicsomos ricottafagylaltot

Ami (Colors in the Kitchen) vaníliás teasüteménnyel készült, amihez sárgadinnye fagyit kínált mentával és egy löttyintésnyi juharsziruppal.

Itt van Alíz (Select food) főzött, extra krémes, rumos gesztenyefagyija.

Viki (Mit főzzek holnap?) is két fagyival készült, egy gesztenyefagyival

és egy csokifagyival

Erika (Birskörte) meggyfagyi variációkka l pályázott.

Narancslekvár Vera sem maradt ki a sorból (bár majdnem, mert khm :), ő egy meggyes-mákos-marcipános nyalnivalóval pályázott.

Hogy én mivel pályázok a saját fordulómra? Nekem kábé egy elképzelésemet sem sikerült megvalósítanom, így csak két képet tudok mutatni és a hozzájuk tartozó receptek hamarosan felkerülnek ide.

Fehérboros málnaleves szerecsendiófagylalttal

Jeges málnás-bodzás-lime-os ital

A stafétát egy, a nekem legkedvesebb bloggernek adnám át (bár ő ebből a fordulóból kimaradt), aki nem más, mint Kriszti, az Á la carte blog szerzője.

Serpenyőben sült tőkehal szezámmagos zöldbabbal

2011-07-18T21:43:00.002+02:00

Mostanában igencsak kevés édesség kerül az asztalra, inkább magában, nyersen esszük a gyümölcsöt. Sebaj, tervezek egy ribizlis pitét, de abból is valami egyszerű, gyors fajtát. Már arra is gondoltam, hogy összedobok egy szimpla lekváros piskótatekercset, mostanában úgyis nyomom a lekváripart rendesen. A piacon a rengeteg friss gyümölcs mellett tornyosulnak a zöldségek is, így került a kosaramba a zöldbab is. Sokat gondolkoztam, hogy mi legyen belőle (még lesz egy babos tészta), végül köretként végezte egy szelet tőkehalfilé mellett.

Nagyon szeretem az ilyen gyors, friss és egészséges kajákat. Mostanában jól is jön, ha eszembe jutnak ilyenek, mert időm a "hobbi" főzésre nem igen marad, de így csak-csak futja rá. Annyi mindent főznék, annyi mindent lefotóznék, ilyen-olyan kompozíciók, színek keringenek a szemem előtt, de nem mindent tudok megvalósítani sajnos.

Aki szereti a halat és a krumplitól eltérő köreteket, annak egészen biztosan be fog jönni, ha kipróbálja. A megadott adag egy főre szól.

Hozzávalók:

15 dkg-os tőkehal filé
18-20 szál zöldbab
1 ek. szezámmag
1 ek. szezámolaj
1 ek. vaj
1/2 narancs reszelt héja
só
bors

Elkészítés:

A halat mossuk meg, majd fektessük papírtörlőre és itassuk le róla teljesen a vizet, nagyon picit sózzuk és borsozzuk.
A zöldbabot enyhén sós vízben főzzük meg, majd szűrjük le és alacsony hőfokon forgassuk át a reszelt narancshéjjal, szezámmaggal és a szezámolajjal (vajat is használhatunk). Sózzuk és borsozzuk.
Egy serpenyőben olvasszuk fel a vajat, majd helyezzük bele a halfilét és süssük magas lángon 2-3 percig. Fordítsuk meg és ezt az oldalát is süssük 2 percig.
Halmozzuk tányérra a szezámos zöldbabot, helyezzük rá a halat. Facsarjunk a halra kevés citruslevet (lehet citrom, de narancs is)

Pizza Margherita - A klasszik

2011-07-15T00:01:00.004+02:00

Ti hogy álltok a pizzával? Én imádom és leginkább akkor, ha nagyon egyszerű feltétekkel van megpakolva és abból se sokkal, csak úgy éppen eléggé. Olaszországban is ezt az elvet követik, körülbelül két-háromféle feltét megy egy-egy pizzára maximum. A kedvencem továbbra is a klasszik Margherita. Imádom még a rucolás-rákos változatot, vagy a bresaolás-rucolást és még a gombás variációt is, de ez az örök kedvenc.

Ledöbbentem, amikor kerestem a pizzás képeket, hogy mikor készültek... még május közepén!!! Hogy még mennyi minden nem került fel ide, az valami katasztrófa. Sebaj... ami késik, nem múlik!

Hozzávalók:

50 dkg liszt (BL80, de jó a sima liszt is)
1,5 dkg friss élesztő
2 ek. méz
2-3 tk. só
3-4 ek. olívaolaj
3 dl langyos víz (ha szükséges, akkor még kb. fél dl mehet hozzá)
bivalymozzarella
friss bazsalikom
paradicsomszósz (passatat szoktam használni)
friss paradicsom

Elkészítés:

Az élesztőt futtassuk fel a langyos vízben.
A lisztet szitáljuk egy tálba, öntsük hozzá a felfutott élesztőt, az olajat, adjuk hozzá a sót, a finomra vágott fűszereket, a sajtot és a mézet, majd kb. 10 perc alatt dagasszuk ruganyos tésztává. Takarjuk le és meleg helyen hagyjuk a duplájára kelni.
Dagasszuk át újra, majd hagyjuk ismét a duplájára kelni.
Ezután gyúrjuk át, osszuk ketté a tésztát, majd nyújtsuk ki őket kb. 5 mm vastagságúra.
Kenjük meg a tészta felületét 1-1 evőkanálnyi paradicsomszósszal, helyezzünk el rajta paradicsomkarikákat és az apró kockákra vágott (így csinálták anno Atraniban) bivalymozzarellát és toljuk 220°-ra előmelegített sütőbe 10-15 percre.
Ha megsült szórjunk rá friss bazsalikomleveleket.

Nyomok ide egy babás képet is, hátha megdobogtatja néhányotoknak a szívét. :)

A sorozat többi fotója itt látható.

Zöldborsós receptek a Presztízs Style-ban

2011-07-09T09:06:00.000+02:00

Az előző havi, azaz a júniusi Presztizs Style számában zöldborsós receptek jelentek meg, az aktualitás jegyében. Most a málnáé lesz a főszerep, aztán a befőzésé, de azokat nem mutatom meg itt, vegyétek meg az újságot. :)

A zöldborsó egy nagyon változatosan felhasználható zöldség. Zsenge korában, akár a hüvellyel együtt is fogyaszthatjuk. Klasszikusan készíthetünk belőle levest, főzeléket, köreteket, de sokoldalúan felhasználható egytálételekbe, különböző sós süteményekbe. A cukorborsó gazdag B-vitaminban, rendkívül magas a kalória- és fehérjetartalma. Veteményes kertekben az egyik legrégebben termesztett növény, hazánkban különösen nagy kultusza van.

Lilahagymás zöldborsópogácsa

Hozzávalók:

2 bögre zöldborsó
1 kis fej lilahagyma
2 tojás
só
bors
3 evőkanál reszelt sajt
3 evőkanál zsemlemorzsa
2 evőkanál olívaolaj
tejföl

Elkészítés:

A zöldborsót főzzük meg.
A hagymát vágjuk finomra, majd keverjük össze a tojással, zöldborsóval, reszelt sajttal, olívaolajjal és zsemlemorzsával. Ízesítsük sóval és borssal.
Melegítsünk fel egy tapadásmentes serpenyőt, majd halmozzunk rá a masszából evőkanálnyi adagokat. Pár perc alatt süssük aranybarnára mindkét oldalát.
Mártogatósként tejfölt kínáljunk mellé.

Tipp: A lilahagymát helyettesíthetjük újhagymával.

Mangoldos zöldborsóleves mentával

Hozzávalók:

30 dkg zöldborsó
10-12 levél mangold
1 kis fej vöröshagyma
1 evőkanál vaj
1 l alaplé (csirke vagy zöldség)
1 gerezd fokhagyma
1 csokor friss fodormenta
só
bors
szalonna
olívaolaj

Elkészítés:

A hagymákat vágjuk apróra, majd a vajon pároljuk meg.
Adjuk hozzá a csíkokra vágott mangoldleveleket, a borsót, majd öntsük fel az alaplével, ha szükséges sózzuk és borsozzuk. Főzzük puhára a borsót.
Közben vágjuk csíkokra a szalonnát és kevés olívaolajon süssük zsírjára.
Ha a borsó megpuhult, adjuk hozzá a mentaleveleket és turmixoljuk össze az egészet.
Tálaljuk ki a levest, locsoljuk meg kevés olívaolajjal és kínáljuk hozzá levesbetétként a pirított szalonnát.

Tipp: Adhatunk hozzá levesbetétként sajtropogóst, vagy pirított zsemlekockákat is.

Tökfőzelék borsós cukkinilepénykékkel

2011-07-06T19:19:00.000+02:00

Most már nagyon a VKF! összefoglalónak kellene következnie, de egyelőre még nem tudtam összeszedni magam egy ilyen nagy volumenű bejegyzés megírásához. Szerencsére rengeteget fotózok mostanában, így nagyon sok dolgom van, szegény kis gyermekem, "Az élet napos oldala" pedig picit hanyagolva van. A héten még főzni sem főztem... :)

Ez a tökfőzelék is már jó régen készült, nekem nagyon ízlett. Elsőre Daninak is, aki miután megevett vagy dupla adagot, rájött, hogy ő mégsem szereti ezt... Pedig jó kapros volt és hát ő imádja a kaprot.

A napokban rám jött ismét valami lelkis állapot, amit nem tudok hova tenni, mert azzal foglalkozom, amit szeretek, rengeteg munkám van és pontosan ez az, amire vágytam. Talán begolyóztam kicsit a rengeteg számítógép előtt éjszakázástól.. :))
A felkéréseim ellenére vannak olyan napjaim, amikor úgy érzem, hogy nem ér semmit a munkám, nem vagyok elég jó (mondjuk az már rég rossz lenne, ha nagyon jónak érezném magam)... Nem megy az írás, mert annak ellenére, hogy rengeteg ételfotó tobzódik és várakozik a háttértárolón, egyszerűen nem kerülnek fel ide, mert pihenés gyanánt a blogírás helyett inkább eldőlök, ölembe veszem a macskát és zenét hallgatok. Na, de nem siránkozom, mert nem helyénvaló. Megbecsülnöm azt, hogy azzal foglalkozhatok, amit az életemnek, hivatásomnak tekintek. A fotózással... Ritka ajándék az ilyen lehetőség. Nem gondoltam volna, hogy azzal a fordulattal, hogy január közepén otthagytam a munkahelyemet ekkora változás történik az életemben. Hogy sorban állnak egyes szombatjaimra az esküvőjüket szervező párok, hogy gyerkőcöket, ételeket fotózok és még sorolhatnám...

Na de akkor most a "lélekdoktor" rovatról libbenjünk át a "konyhatündér" oldalakra és nézzük azt a tökfőzeléket. Régen ki nem állhattam, még az illatát sem bírtam. Egyszer aztán éreztem valami késztetést anyánál, hogy megkóstoljam... aztán bevágtam egy egész tányérral. Azóta erre vágytam, hogy itthon is elkészítsem. Én persze kicsit másként, mint ő. Anya tejföllel sűríti én tejszínnel és kevés étkezési keményítővel tettem ezt. Anya rak bele pirospaprikát én ezt kispóroltam belőle, viszont beleszórtam egy-két marék cukorborsót (csak úgy). Hogy ne csak a főzeléket kelljen önmagában enni, cukkinifasírtokat sütöttem mellé.

Igazi nyári fogás és bizony ha nem liszttel sűríti az ember, akkor még könnyű is.

Hozzávalók 2-3 főre:

50 dkg gyalult tök
2 dl zsíros tejszín
1 ek. étkezési keményítő
1 csokor friss kapor
1 fej lilahagyma (vagy vörös)
olívaolaj
só
bors

Elkészítés:

A hagymát vágjuk finomra, majd dinszteljük meg kevés olívaolajon.
Dobjuk rá a tököt, (én vizet nem adtam hozzá, mert elég levet eresztett a tök maga) fűszerezzük a kaporral, sóval és borssal, majd lefedve pároljuk meg a tököt.
Öntsük hozzá a tejszínt (hőkiegyenlítéssel! - a tejszínhez keverjünk a tök forró főzőlevéből és úgy öntsük a főzelékhez) és a kevés vízzel elkevert étkezési keményítőt. Sűrítsük be, majd tálaljuk.

Ha valaki savanykásabban szereti, akkor a tejszín helyett tejfölt használjon. Én dobtam bele némi zöldborsót is a tökkel együtt a főzelékbe, de ez abszolút ízlés kérdése.

Hozzávalók a cukkinilepénykékhez:

2 közepes cukkini
1 kis fej lilahagyma
2-3 marék zöldborsó
zsemlemorzsa
1 tojás (ha nagyon pici tojásunk van, akkor mehet bele 2 is)
só
bors
kapor

Elkészítés:

A cukkinit reszeljük le a nagyobb lyukú reszelőn, majd adjuk hozzá a villával felvert tojást, a finomra vágott hagymát, 1-2 marék zsemlemorzsát és a fűszereket.
Enyhén olajozzunk ki egy serpenyőt, majd kanalazzunk bele evőkanálnyi adagokat a masszából. Kicsit lapítsuk ki, majd süssük mindkét oldalát aranybarnára.

Bár lehet a facebook-on már mindenki látta, azért mutatok néhány kedvenc fotót az utóbbi esküvőimről :)

További fotók itt.

Sárgadinnye, rucola és a sonka szerelmi háromszöge

2011-06-29T11:17:00.002+02:00

VKF! pályaműveket a héten kérném közzé tenni!

A sárgadinnye és a sonka klasszikus párosítás. Miért ne illene hozzá a rucola és az olívaolaj is? Egy könnyű salátát dobtam belőle össze, amelynek a leírása megint csak nem mondható receptnek, inkább csak egy ötletnek. Olaszországban az étlapokon gyakran látni az 'antipasti' alatt a prosciutto e melone feliratot. Őszintén szólva én nem nagyon vagyok oda a sárgadinnyéért, egy időben még az illatától (vagyis én kimondottan szagnak éreztem) is rosszul voltam. Most sem rajongok érte, egy évben szerintem max 1-2 alkalommal enném meg, de a sonkával tényleg jó barátok.

Próbálkoztam én már a sonkát más gyümölcsökkel is párosítani, tavaly például bruschettát készítettem őszibarackkal és sonkával. Nagyon finom volt. Nem is írok többet, mert épp áll a festék a hajamon aztán retusálok, mint a gép... :)

Hozzávalók 2 főre:

1 kisebb sárgadinnye
2-3 marék rucola
olívaolaj
6-7 szelet szárított sonka
só
bors
pecorino

Elkészítés:

A dinnyét vágjuk cikkekre, szabadítsuk meg a héjától és a magjaitól. (akár dinnyevájót is használhatunk és akkor aranyos kis dinnyegömbök lesznek a salátában).
Dobjuk egy tálba a megmosott rucolát, adjuk hozzá a dinnyét, sózzuk, borsozzuk, hajtogassuk szépen bele a sonkaszeleteket, locsoljuk meg olívaolajjal és szórjunk a tetejére pecorino sajtot.

Juharszirupos rosé kacsamell bébisalátákkal

2011-06-28T11:42:00.000+02:00

Lassan egy hete nem került fel új recept a blogra, pedig van miből válogatni... bár a héten még az érdemi főzésre nem jutott időm (valószínűleg nem is fog), azért mindig eszünk valamit, de lefotózni már nincs időm, mert nem akarom most ilyenek miatt félbehagyni a retusálási folyamatot. Jelenleg 4 esküvős sorozat "van a nyakamon" és minden hétvégén jön hozzá az újabb... :) Nagyon élvezem ezt a pörgést, de azért rendesen le is szívja az energiám.

Még egy fontos, de nem ehhez a témához, viszont a bloghoz kapcsolódó dolog! Június 30-ig lehet a VKF! pályaműveket bemutatni a blogotokon, majd elküldeni a linket a megadott e-mail címre (2-3 nap csúszás még belefér). További részletek itt.

Bár annyira nem vagyok nagy húsevő a nyáron, jobban szeretem a friss zöldséges, gyümölcsös fogásokat, azért néha becsúszik ilyesmi is. Az utóbbi időben nagy rajongója lettem a juharszirupnak, gyakorlatilag - enyhe túlzással - mindenhez el tudom képzelni az ízét.

A fene sem gondolta volna, hogy ennyire megszeretem majd újra a kacsamellet. Igen, újra, ugyanis én régen rengeteg kacsát ettem a mamánál, imádtam, de aztán olyan 16 éves koromra nagyon meguntam. Nem is ettem meg jó sokáig (te atya világ belegondolni is durva, hogy 10 évig.... és ebben nem is az a kemény, hogy ennyi ideig nem ettem, hanem hogy ennyi idő eltelt!), aztán úgy hozta az élet, hogy megkóstoltam a rózsaszínre sült változatot.... azóta rajongok érte.

Hozzávalók 2 főre:

1 db kacsamell (egyenként kb. 300-350 g-os, hím kacsamell)
3-4 ek. juharszirup
só
bors

Elkészítés:

A húst mossuk meg, ha szükséges akkor tokozzuk ki és a hájas oldalát egy nagyon éles késsel irdaljuk be, ügyelve arra, hogy a húsba ne érjen a kés pengéje.
Hevítsünk fel egy serpenyőt (legyen magasabb falú, nehogy a kacsából kisülő zsír belobbanjon), majd süssük a kacsa hájas oldalát 5-6 percig, fordítsuk meg és a másik oldalát 2-3 percig.
Tegyük egy hőálló tálba a bőrével felfelé, kenjük le jó alaposan juharsziruppal, sózzuk és borsozzuk, majd toljuk 80°-ra előmelegített sütőbe 20 percre. Közben 2-3-szor kenjük még meg juharsziruppal.
A húst vegyük ki a sütőből, takarjuk le fóliával és hagyjuk 5-10 percig állni, majd ezután szeleteljük fel vékonyan. Köretnek vegyes bébisalátákat kínáljunk hozzá (vagy amihez épp kedvünk van)

Megalomániás joghurtos málnatorta

2011-06-22T02:21:00.001+02:00

Először is! Ne feledjétek! Még 5 nap és meg lehet kezdeni a VKF! pályaművek közzétételét! Részletek itt!

Gondolom ezt már sokan vártátok... Legalábbis azok közül biztosan, akik követik a facebook oldalt is. Apropó! A facebook-on játékot hirdettem, ugyanis elérte a "rajongóim" száma a bűvös 1000-et. Itt olvashattok a játékról bővebben, röviden csak annyit, hogy kétféle nyeremény is van.... :)

Ez a málnatorta volt nálam eddig a nyár slágere. Nem mintha, akkora extra lenne összetételében, de azért kinézetre és ízre mindenképpen csillagos ötös. Szerintem nyári bulikra is tökéletes, biztos mindenkit ledöbbent majd a külcsín és elkápráztat az íz. És ezt még lehet fokozni... eredetileg 7 piskótát szerettem volna sütni, de csak 10 tojásom volt itthon, így lekorlátozódtam.

Nagy szerencsém van, mert a málnát egyenesen a fotókon található bokrokról szedtem, így tutira finomak és frissek voltak.

Néha van úgy, hogy meglátok egy ételfotót és olyan nagy hatással van rám, hogy azonnal futok alkotni a konyhába. Így volt ez most is, amikor a GourmetTravelleren nézelődtem. A receptet már el sem olvastam, rám maga a torta kinézete volt hatással. Megnéztem, hogy milyen alapanyagok vannak itthon és mi az, amit fel tudok használni hozzá. A málna egyértelmű volt és pikkpakk összeállt a többi hozzávaló sora is.

Direkt vékony piskótákat sütöttem, hogy a krém és a tészta ideális arányban tudjon jelen lenni a tortában. Ezt tökéletesen sikerült eltalálnom. A tortalapok is szaftosabbak lettek a megszokottnál, ugyanis olvasztott csokoládét kevertem az alapmasszához, nem kakaóport.

Brutálisan finom lett. A krém kellemesen savanykás a joghurttól, citromhéjtól és málnától, a tészta nagyon picit kesernyés az étcsokoládétól. Ízvilágában nagyon is friss, üde kis torta ez. Szépen lehet szeletelni, nem csúszik szét. 18 cm-es tortaformában készítettem, így nem is ehetetlen adag.

málna, málna, málnaaaa...

Hozzávalók: (a képen látható szintmennyiséghez és mérethez írom a receptet)

A piskótához:

10 db tojás
5 ek. finomliszt
5 ek. rétesliszt
10 dkg olvasztott étcsokoládé
10 ek. cukor
só

A krémhez:

375 g görög joghurt (ha ilyenhez nem jutunk hozzá, akkor sűrű szövésű textilen át csöpögtessük ki belőle a savót)
250 g mascarpone (egyéb krémsajt)
3 ek. porcukor
1 citrom lereszelt héja
1 ek. vaníliakivonat
1/2 cs. por alapú zselatin (én oetker zselatin fix-et használtam)
friss málna

A díszítéshez:

friss málna
porcukor

+ mivel nekem volt itthon áfonyám, azt is szórtam a rétegek közé, de a málnán volt a hangsúly

Elkészítés:

2 tojás fehérjét verjük egy csipet sóval kemény habbá.
A 2 tojás sárgáját keverjük habosra 2 evőkanál cukorral. Adjunk hozzá 1 evőkanál finom- és 1 evőkanál réteslisztet, 1 evőkanál olvasztott csokoládét és keverjük el alaposan az egészet, majd óvatosan forgassuk össze a habbal.
Öntsük a masszát kivajazott tortaformába (18 cm) és 10-12 perc alatt süssük meg. Ezt a folyamatot játsszuk el még négyszer!
A krémhez keverjük krémesre a mascarponet a porcukorral, joghurrtal, vaníliakivonattal és a reszelt citromhéjjal, majd szórjuk bele a zselatinport és alaposan keverjük össze.
Ha a tortalapok kihűltek, töltsük meg őket a krémmel, minden réteg krémre és a torta tetejére szórjunk friss málnát. Hintsük meg porcukorral, hűtsük alaposan le.

Ha úgy jobban tetszik, a torta külsejét is teljesen bekenhetjük a krémmel.

A cica is csatlakozott hozzám málnaszedés közben

Lesz itt körte, szilva, barack és a meggy is megérett.

Paradicsom és egres

Nocino - azaz zölddió likőr - Első rész

2011-06-20T06:38:00.002+02:00

Tudom, vasárnap estére ígértem a likőr receptjét és készítésének leírását, de ezzel most megcsúsztam, habár nekem még mindig vasárnap este van, ugyanis még nem aludtam.... :) Szóval. A Nocino egy olasz diólikőr, amelyet júniusi gyümölcsből készítenek, eredetileg tiszta szesszel, vagy grappával. Ha éppen egyikhez sem jutunk hozzá, akkor marad a jó öreg minőségi vodka, vagy rum.

Az enyémnek olyan az aktuális színe, mint a mesében, vagy filmekben a méregnek.... mélységes sötétzöld. Az illata viszont már most jó, totálisan a szintén olasz Concerto likőrre emlékeztet. Van a zölddiónak egyfajta gyantás illata, ami nekem nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz a végeredmény.

A diót likőrkészítés (vagy befőtt stb.) céljából hagyományosan június 25-én szedik, mert állítólag ekkor a leglédúsabb. Ezután már elkezd kifejlődni a kemény csonthéj és akkor már nem lehet készíteni. Szóval dióra fel, ezzel a pár szemmel a termés sem lesz sokkal kevesebb, viszont élményünk több lesz az biztos! :)

Hozzávalók:

20-25 szem zöld dió
500 g cukor
7 dl tiszta alkohol (vagy más egyéb)
4-5 cm-es fahéj
1 vaníliarúd
3 szem szegfűbors
3-5 szem szegfűszeg
1 csillagánizs
1 citrom héja

+ gumikesztyű!!!!

Elkészítés:

Vegyük fel a gumikesztyűt, majd a megmosott diókat éles késsel vágjuk negyedekbe.
Dobjuk egy zárható üvegbe, öntsük rá a cukrot, hagyjuk napos helyen állni egy napot.
Ezután öntsük rá az alkoholt*, tegyük bele a citrom (kezeletlen) héját - ügyeljünk arra, hogy a héj fehér része ne kerüljön bele - és a fűszereket. Fedjük le, rázzuk össze.
Hagyjuk állni 6-8 hétig, időnként rázogassuk meg.
Ezután gézanyagon át szűrjük le, töltsük üvegekbe és karácsonynál előbb ne bontsuk fel!

* Ha az alkohol nem fedi el a diót, akkor főzzünk hozzá cukorszirupot!

A recept forrás itt található (picit változtattam rajta)

Jövök a második résszel majd valamikor karácsony környékén, amikor meg is kóstoljuk.

Mentás, padlizsános tészta

2011-06-17T13:58:00.000+02:00

Egész rég szerepelt tésztás recept a blogon ahhoz képest, hogy azért a konyhában elég gyakran jelen van. Pláne, ha úgy van, hogy kevés időm van a főzésre, márpedig mostanában nagyon sokszor úgy van. Ez a padlizsános tészta pont egy hete készült. Kicsit féltem, hogy Dani majd húzni fogja a száját, nem fog neki ízleni, de hála az égnek nem így volt. Sőt... nagyon is finomnak találta, pedig régen hallani sem akart a padlizsánról. Már a múltkor is bejött neki a padlizsánfasírt, úgyhogy jó úton haladunk.

Egy baj van ezekkel a várakozó receptekkel. Megfőzöm, lefotózom és ennyi... csupán a sarkalatos pontja az az egésznek, hogy abszolút nem jegyzetelem le, hogy mit csináltam, miből mennyit adtam az ételhez, így mindig komoly fejtörést okoz, hogy felidézzem a pontos arányokat és ne tévesszek meg senkit hamis adatokkal, ami esetleg kudarchoz vezethet, mert nem úgy sikerül az adott étel, ahogy én azt gondoltam.

Én fusilli tésztát használtam, de szerintem még spaghettivel is simán működne a dolog. A padlizsán és a menta nagyon szeretik egymást, ki is gondoltam még egy receptet ezzel a párossal, de arra még várni kell. Ugyan van egy padlizsán a hűtőmben, hétvégén a változatosság kedvéért esküvőzöm, így csúszik jövő hétre a megvalósítása.

Hozzávalók:

1 közepes padlizsán
2 dl paradicsompüré (passata)
1 csokor menta
só
bors
olívaolaj
1 vöröshagyma
parmezán
300 g tészta

Elkészítés:

A padlizsánt vágjuk 1x1 cm-es kockákra, majd sózzuk be egy picit és hagyjuk, hogy levet eresszen. Mossuk le, majd olívaolajon pirítsuk meg. Szedjük papírtörlőre.
Közben vágjuk finomra a vöröshagymát, kevés olívaolajon pároljuk üvegesre, majd öntsük fel a paradicsompürével, dobjuk bele a ropogós padlizsánkockákat, sózzuk, borsozzuk és főzzük kb. 20-25 percet. Ha nagyon sűrű lenne, hígíthatjuk kevés vízzel.
A tésztát főzzük ki enyhén sós, lobogó vízben.
Mielőtt a padlizsánragu alatt elzárnánk a gázt, az utolsó pár percben dobjuk hozzá a finomra vágott mentát.
Halmozzunk a tányérokba frissen főtt tésztát, kanalazzunk rá a padlizsánból, majd szórjuk meg parmezán (vagy még jobb, ha pecorino) forgácsokkal.

Jóféle fehérbor igencsak jól illik hozzá.